Ékes példaként tegnap mini-pride-ot tartott a városban a „meg nem értettek koalíciója”. Mert a kormány- balga mód, vagy okosan, erőt felmérve? - mindig ad adalékot egy újabb hisztihez, hiszen értelmezés és értékelés, vita vagy számonkérés híján csak egy zenés-táncos, szónoklatokkal tarkított demo a menő. Legalábbis a hipszter és yummi városi ifjúság korában. Ők ugyanis már elfelejtették, hogy az általuk sztárolt és agyonhájpolt, baloldalinak csúfolt, de baloldali értékekkel legkevésbé sem bíró bagázs kúrta szét a közoktatást, még ElQúró előtt. De nem is emlékezhetnek, mert jó eséllyel akkor még bölcsibe, meg oviba totyogtak, anyuka és apuka pedig nem tudja elmesélni, mert épp sarjaik hétvégi betépéshez keresik meg jó eséllyel a lóvét, valahol, három műszakban.
Ők pedig teljes önbizalommal vonják kalapjuk alá Törökországot, a közoktatást, no meg az EU-t. Mert ez ám nem kormányellenes tüntetés volt, csak szigorúan CEU melletti, amit szegény és hátrányos helyzetű egyetemisták szerveztek. Saját zsebből dobták össze a pár százezres hangosítást, színpadot, lám, még a megafont is a Pride szervezői kölcsönözték, virított is rajta szépen a szivárványos matrica. Hát naná, hogy kalapoztak, izé, adomány-dobozoztak, többször és hangosan felszólítva az apanázst sörre és fűre még el nem költőket, hogy adakozzanak. Adakozzanak, ahogy a nyáj a templomban, úgy a birka nép a tüntikén.A nép, az istenadta nép pedig dehogy ismeri fel a szervezőkben a Pride, a Röszke 11, a netadós tüntikék, és egyéb, baloldalinak csúfolt pártocskák zászlaja alatt rendezett demók főszervezőit. Mert hát a lényeg ott volt: tegnap Törökország, ma a CEU, holnap talán az EU. Csak ez már a fordításban elsikkadt. Ott már nem volt EU. Csak valami, ki tudja, mi.
És nem volt szó Sorosról, és nem volt szó politikáról, mint ahogy a Momentumosok is csak tornából felmentettek, de politikában igen jól edzettek. Csak a kommunikáció más, az ez kicsit fordított. Politikailag szűznek hazudott legények másznak elő a politika pöcegödréből. No, de sebaj. Megszoktuk, hogy elítéltek is alapíthatnak pártot, és ha kirúgnak valahonnan, hát csináljunk magunknak egy újat.
Hát majd szervezek én is egy törpepártot, überfasza programmal. Lesz legalább négy szavazóm: a fiam, a lányom a párom, no és én. Majd megvitatom magammal, hogy miért van amolyan „amit szabad Jupiternek” fílingem e tüntikék kapcsán. Mert demokráciát, autonómiát, szabadságot kiált a hipszter-yummi fiatalság krémje, miközben az alja az Erzsébet téren betépve nézi sor(o)stársai menetét. Ám ha én akarnék tüntikézni egy vasárnap estén, lezárva a fél várost, és akadályozva szegény Raszta Jánost, hogy időben érjen a bulinegyedbe az újabb adagért, mocskos náci lennék. Szemét fasiszta, mert akadályozom menetemmel az ő bulizós kedvüket. Ha nem értek egyet, én vagyok a kirekesztő, és ha nem értem, hogy miért kell bulizni és pikniket csapni egy tüntetés okán, akkor szemét rasszista leszek. Minden vagyok és főleg leszek, mert nem értem, hogy miért kelléke ezeknek a tüntiknek a sör és a füves cigi, nem értem, hová lesz a sok, földből előbújó, ha tenni is kéne valamit. Nem értem, miért jó nekik vonulgatni, ha utána úgyis megunják és hazamennek.
Ám a lényeg nem más: szegény diákok jól megaszonták, de sorosgyurka nevét még véletlen sem ejtették ki. A Lex CEU okán sétálhattak egyet, és gyakorolhattak majdani – lehetőleg jó sokára bekövetkező – szülői munkaközösségi önmegvalósító szónoklataikra. Mert mindez persze műbalhé módon csak most, hirtelen lett tüntetőleg fontos. De mint azt nemzetközileg tudhatjuk itt-ott élő kollégák dokumentumaiból, aki sor(os)ba áll, az így vagy úgy, de jól jár. No nem rétest kap estére, ha egyszerre lép. A rétes amúgy sem csúszik a sörrel és a fűvel. Az összeg üzleti egyetemhez mérten értelmezhető, számokból és nullákból áll. Mértéke a siker mértékétől függ. A tegnapi nap pedig a Nagy Baloldali (?)Összefogás okán tuti jól jövedelmezett. De azért szeressük egymást, gyerekek.
Engem pedig legkevésbé sem érdekel sorosgyurka, ahogy őt sem érdekli se Magyarország, se az EU. Őt sorosgyurka érdekli, az ő zsebe, jóléte, élete. Mert utálhatjuk az embert, de „Asoros” már intézmény. Tervei pedig itt, a Visegrádi országok tájékán, de kicsinyke hazánkban is, elég nagy ellenállásba ütköznek. Utálják őt szerencsére elég sokan, még ha a tegnapi nyolcezerből az Aldi és Tesco tömegéhez szokott magyarnak ez nem így tűnik. Ám ha belegondolsz, az alföldi pusztában öt ökörbe botlani rémisztő élmény, pedig hát öt ökör nem ökör. A Tesco száz-kétszáz vasárnapi mániákusa mellett ez a pár ezer betépett yummi, megspékelve néhány reszketeg nyugdíjassal pár nagypofájú melós mellett sosem lesz tétel. Maximum bosszúság, ahogy bulizgatnak a napfényes belváros utcáin, maguk után hagyva a szemetet, és messziről bűzlő el(me)hunyt lényüket.
Mindeközben pedig Európában a sorosgyurka által támogatott migráció ürügyén beszivárgott hittérítőknek és terroristáknak hála virágzik az iszlamizmus, bontják a keresztény templomokat, helyükre mecsetet építve, megtámadják az európai nőket, és néha, unalmas perceikben robbantgatnak vagy autóval emberek, gyerekek közé hajtanak. Ma éppen Szent Péterváron. De Budapest hipszter és yummi idiótáinak ingerküszöbét ez nem éri el. Nem mutatja a facebookjuk, hiszen nem ez az érdekes hír, betépett álmaikban pedig a hetven szűz soha nem jön elő, mert a szót értelmezni sem tudják. Nekik a tünti a buli az utcán, vihar a biliben és káosz az agyakban.
(photo: Index)
(2017.04.03.)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése