Agyf@szom

Elgondolkodtam így a tusványosi események okán, hogy az emberek egy részének miért perverziója áldozattá válni? Miért szeretnek szenvedőt játszani, miért kell nekik a szereplés? Úgy gondolom, hogy az alapvető szocializáció része kellene legyen nem csak a kulturált viselkedés, de az önvédelem is. Ezt a kettőt sikerült a fene nagy liberalizmusban kiirtani az emberekből. Imádunk bunkónak lenni, hiszen divat, és übertrendi az áldozatszerep. Mindenki vernyog a bántalmazott nőkről, de a bántalmazott (lelki terrorban tartott és/vagy vert) férfiakról senki sem beszél.  Ugyan miért nem? De ez egy másik kérdés, ahogy mondjuk az áldozat-gyerekek kérdése is, akik ugyan kapnak fedelet, ruhát, járnak iskolába, sőt, enniük is jut. Csak éppen a kaja mű-moslék, a kultúrára nevelés kimerül a tabletben és a számítógépes játékokban, a beszélgetésről pedig azt sem tudják, eszik-e vagy isszák. Ezek a "szülők", vagy inkább annak látszó lények mégsem veszélyeztető szülők. Ők a me...

Valahogy úgy vagyok ezzel a vizes VB-vel, hogy biztos tök jó, de nem értek hozzá. Se sport, se turizmus, se marketing, se gazdasági szempontból. Ami érdekes, azt majd jól megszemlélem a tévében, ami nem izgi, azt biztos nem fogom bambulni. Nem éreztem késztetést kisebb vagyonért jegyet venni, se a fővárosba, se a Balaton partjára. Bevallom, hogy - kicsit sem trendi módon - sok honfitársammal ellentétben nem vallom magam - a foci és a politika mellett - FINA-s zakértőnek is. Nem éri el az ingerküszöbömet se a sok pozitív kormánypárti reklám, se a sok, bakikon, hibákon gúnyolódó ellenzéki firkálmány. Egyetlen dolog éri el az ingerküszöbömet ebben a történetben: a közlekedés. Ebben a nyamvadt és élhetetlen városban amúgy sem leányálom a közlekedés. Menetrendszerűen túrják fel a város frekventált pontjait, pont magasról tesznek a sokat hangoztatott szlogenre, miszerint a nyári szünetben újítanak fel, hogy iskolakezdésre helyreálljon a rend. A tény az, hogy nyáron pusztán...

BÜSZKE ÉS HETERO Olvasom egy oldalon, hogy egy srác azért mert végre coming out-olni otthon, mert egy közszereplő a Pride-on való részvételre buzdít, szervez, édesanyja pedig e közszereplő hű követője. Így hát a kölyök elmondta otthon, anyuka pedig már megértő, mert egy celeb azt mondta, írta, hogy ez így jó. Hogy tessék elfogadni, és örülni. Mert normális minden, ami más. A srác pedig idén mer menni a Pride-ra, azon pedig, hogy jövőre anyuka is menjen, együtt szurkolnak. Hát azt hiszem, anyaként rohadtul nem örülnék neki, ha a gyerekemről kiderülne, a saját neméhez vonzódik. Nem örülnék, de elfogadnám, feltéve, hogy tisztességgel él tovább. Ez pedig az én olvasatomban azt jelenti, hogy másságát nem akarja erőszakkal letolni mások torkán, nem akar elő-s többletjogokat követelni magának, és véletlenül sem akar egynemű párjával gyereket örökbe fogadni. Anyaként valószínűleg megviselne, hogy nem leszek nagymama, de nem küzdenék azért, hogy a természet törvényei ellen...

RIBANCVILÁG Találtam egy cikket a neten, amiben nyugaton élő arab férfiak fejtegetik a véleményüket a legendásan szép magyar lányokról. Ezt írták benne: "A lányokra térve, fejtegette, reméli, hogy nem fogok megsértődni, de bár nagyon szépek a lányok itthon, van velük egy nagyon nagy baj. Az a baj, – mondta, hogy nagyon könnyű őket ágyba vinni. Semmi tartásuk nincs. Egy két pohár ital a bárban, – ahol a fiúk látványosan üveggel kérik az italokat – és még aznap a szállodaszobában fejezik be az éjszakát. Tízből kilencszer. Ez nagyon szomorú – mesélte. Nem tudjuk így becsülni őket, minden este mást viszünk haza." Emlékszem, valamikor, még az én lánykoromban a "digó" fiúk voltak a menők, persze a többség csak álmodozott a sármos és mindig elegáns olasz fiúkról, hallgatta a dallamos olasz sanzonokat. De becsülettel élt, választott párt, és az álom a családban, a gyerekek mellett már nem volt érdekes. Ma viszont azt látom, valóban nem érték sem a csalá...

PRAY FOR... Ima Pray for akármelyikváros. Persze, jó az. Kell, mert sokszor erőt ad, túlélni a túlélhetetlent. Aki hisz, bármiben, annak jó és kell. Csak éppen van, amikor már nem elég. Van, amikor az ima már édeskevés. Észre kellene venni, melyik az a pillanat, amikor az ima nem valaminek a vége, hanem valaminek a kezdete kell legyen. Mégis, az emberek azt hiszik, ezzel tehetik a legtöbbet. Egy ima, egy szál virág, egy mécses és pár látványosan elmorzsolt könnycsepp. Részvét-táviratok, együttérző sorok. És a penzum letudva, megcselekedtük, mit megkövetelt a világ és persze a facebook. Minden csoda három napig tart, és az élet visszatér a normális kerékvágásba. Mert már az a normális, hogy megpróbálnak az európai emberek normálisan élni a következő terror vagy bármilyen más, fehér őslakosok ellen elkövetett támadásig. Az a normális, ha félve szállnak fel a metróra, a buszra, ha elmenekülnek elhagyott szatyor láttán. Az a normális, ha állandóan figyelnek és maguk m...

BABY? BUMM! Alapvetően nem azzal van bajom, hogy valaki nem vállal gyereket. Persze sokan szeretnének, de nem jön össze. Mások ilyen vagy olyan ok miatt nem találnak párt, vagy éppen józan ésszel felmérik, hogy ők maguk nem alkalmasak a gyereknevelésre. Sokszor mondogattam, hogy az emberek baromi tudatosak tudnak lenni, amikor tévét, mikrót vagy kocsit vesznek. Baromi tudatosak tudnak lenni egyébként haszontalan és előbb vagy utóbb elhasználódó dolgok - mint a mobiljuk - megvásárlásakor. Minden apró paraméter - méret, watt, teljesítmény, fogyasztás, stb. - pokolian fontos, no meg persze az ár-érték arány. Mivel a vezetéshez jogosítvány kell, hát azt is megszerzik, hogy az utakon garázdálkodhassanak. Lehetőleg gyorsan és olcsón, valós tudás és gyakorlat nélkül. Éppen ezért nem értem, miért nincs meg az emberek nagy hányadában ez a tudatosság és alaposság a párválasztásnál, és most nem a bagzós időszakokra gondolok, hanem arra, amikor családalapításhoz és gyerekváll...

A DEMOKRÁCIA DISZKRÉT BÁJA... avagy amikor tombol a kettős mérce Valamikor nekem úgy tanították, hogy a hír szent, a vélemény pedig szabad. Ma pedig olybá tűnik, a hír sem szent már senkinek, és a vélemény sem szabad. Azt mondják, bántottak egy újságírót. Vagy kettőt. Vagy nem, mert videó van róla, valahol, hogy mégsem. De azért gyorsan összerántottak egy flash mobot, hogy szemét fityesz, meg nincs sajtószabadság. És mindez még vállalható és szimpatikus is lenne, és teljes mellszélességgel odaállnék, ha nem éppen ugyanez a bagázs lett volna, amelyik röhögve nézte, hogy az m1 riporterét, meg a Pesti Srácok újságírónőjét zaklatják és bántalmazzák. Odaállnék, ha nem ők harsogták volna, hogy a lakájmédiának semmi helye az ő tüntetésükön (sic!). Odaállnék, ha nem lenne a kettős mérce, ha nem csak maguknak akarnák a sajtószabadságot, de kussoljon el minden más vélemény. Odaállnék, ha nem fideszeseznének le mindenkit, aki nem lép velük egyszerre, és nem zabálja az ő ...