Ugrás a fő tartalomra

RESPECT, MACEDÓNIA!

Ez az alig kétmilliós kis ország, mely csak 25 éve él és létezik, kivívta magának egész Európa tiszteletét.

Míg a kontinens kiárusítói és elárulói fenn, az EP bársonyszékeiben azon matekoztak, vajon mennyit kapjon Törökország, és mit adjanak a görögöknek, szépen és csendben pontot tett a sáskajárás végére. Megmutatták, hogy nem szájkarate, csak akarat és tettek kellenek.

Egy nem uniós ország védi hátával és katonáival szerb társaik és az egész unió nyugalmát. Katonáik és rendőreik viselték a kődobálást, ma pedig igazi példát mutattak gerincességből. Végre valakinek volt vér a pucájában nem csak az áttörő migránsokat, de a velük vonulgató simogatókat, lázítókat, sőt, médiakulikat is lesittelni. Mit lesittelni, szépen kiutasítani az országból.
Mert hát ha egy migránstól nem is várhatjuk el a törvények tiszteletét, hiszen Merkel mama felhatalmazta őket a törvénysértésekre, azért az Európában, ezen a kultúrán szocializálódott sajtósoknak illene tudniuk: zöldhatáron nem grasszálunk át. Persze tavaly ősz óta tudjuk, köztünk is sok az áruló. Sokan hozták-vitték az adományok mellett a hamis papírokat is, hiszen igazolványainkkal könnyebb a táborokba jutás.

És tudjuk azt is, a netről letöltött és számítógépes programokkal megmókolt sajtóigazolvánnyal is lehet ám grasszálni táborokban, határokon át. Senki nem ellenőrzi, nem nézi, a jótét lélek valóban valamely sajtóorgánumnak dolgozik-e. Annyi kamu sajtópasszt, mint az elmúlt egy évben, a migránsok nyomában járva, még soha életemben nem láttam.

Szóval respect, Macedónia! Európa hálaimát rebeghet, hogy a vészt, amit a bundesmutti agyrohama ránk szabadított, ti próbáljátok hárítani. Hálátlan, kemény a feladat, embert próbáló. És én féltelek benneteket. Féltelek a kórságtól, a sok betegségtől, amit ez a sáska-horda magával visz, amerre jár.
Tisztelet nektek különösen azért, mert javarészt muszlimként a keresztény Európát véditek. Szunnita muszlimként álljátok útját a magát igaz muszlimnak hazudó, betolakodó seregnek, egyetlen fillér uniós segítség, egyetlen köszönő szó nélkül.

Hát mi köszönjük nektek, macedónok. Tartsatok ki értünk, az igazi Európáért!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A MIGRÁCIÓ IGAZI ARCA

Temérdek kérdés, kétely, kétség. Egy új helyzet, amivel most Magyarország szembesül. Péter – nevezzük így – korábban a BÁH-nál dolgozott. Napjait bevándorlók, letelepülők és menekültek között töltötte, még akkor, amikor egy ügyintéző ráért beszélgetni velük, amikor még volt esély és erő az egyéni sorsokkal foglalkozni. Szabadidejében imád olvasni, a földrajz, a történelem, a vallástörténet és a jog komolyan érdekli. Ezek miatt is átfogóan ismeri, összefüggéseiben látja a jelenlegi helyzetet. Nem akartam többet, mint beszélgetni vele. Beszélgetni a hazánkat elárasztó menekültekről, történeteket osztani meg egymással, és megkérdezni mindent, ami ma, Magyarországon a hétköznapi emberek számára érthetetlen és zavaró. Péter pedig mesélt, ám ez a mese keserű jövőt mutat.  -           Annyi féle fogalom kering! Tegyük tisztába, mi a különbség bevándorló, menekült, migráns között…. -        ...

Miért történelmietlen Horthyt fasisztázni?

Valljuk be, van annak valami bája, amikor a tornából felmentettek társasága mellé csatlakoznak a történelemből felmentettek, és egy gigamega utcai demonstráció keretében akarják megmagyarázni saját bénaságukat és tudatlanságukat. Legalább ennyire értelmezhetetlen számomra a jelenlegi magyar köznyelv, mely előszeretettel köpködi fel magából – mint egy irritáló slejmet a torkából – a fasiszta, náci jelzőket csak úgy, spontán, minden neki nem tetsző, vagy az övével ellenkező véleményt megfogalmazó számára. És éppen ezért ennyire bájos az a naivitás és/vagy ostobaság, hogy a Horthy Miklós kormányzó emlékére meghirdetett esemény ellen antifasiszták tiltakoznak. Most abba ne menjünk bele, hogy kicsiny országunkban már mindennek van egy „anti”-ja, sőt, még az „anti”-nak is. Vegyük tudomásul, hogy mostanság divat „anti”-nak lenni, bármi ellen és kész. Horthy Miklós Horthyt fasisztázni, és ellene antifasisztáskodni azonban már több mint röhejes. De h...

Pride, patrióták, pisilő kisfiú

Valamikor nagyon szerettem Brüsszelt. Kedves, kicsi főváros, a Benelux államok egyik gyöngyszeme, a németalföldi kereskedővárosok egyik legszebbje. Ma pedig a városalapító Goorik, és a Brüsszelt fővárossá kinevező Jó Fülöp forognak a sírjukban. Ma már ez a szépséges város, a klasszicizáló, de gótikus és barokk elemeket is felvonultató csodáival megint méltó lett nevének eredetéhez. Település a mocsárban.  Igen, Brüsszel neve eredetileg, a frank nyelvjárásban Bruocsella volt, ezt változtatták később Broeklanden aan de Zenne-re, melynek jelentése nem más, mint település a mocsárban. Ebbe a mocsárba süllyedt vissza mára Brüsszel, az Európai Unió és a NATO fővárosa. A kontrasztok fővárosa. A kontraszt jó és kell, ám van, amikor már túl sok, amikor már zavaró a szemnek és az agynak. Ezt éltük most Brüsszelben… Most hétvégén európai patrióták tüntettek az unió fővárosában. A nyolc ország polgárai, bár kis létszámban, de annál elkötelezettebben álltak ki el...