MOSZKVA KÖSZÖNI, MÉG MINDIG ÁLL
Jelentem tisztelettel, a mára rendelt, aktuálisan és sokadjára meghirdetett kormány- és rendszerváltás az időjárási körülmények okán bizonytalan időre el lett napolva.
Mondjuk tegnap, amikor szentpétervári barátaim megérkeztek, még nevettünk rajta, hogy magukkal hozták a telet. Tervezgették, hogy fürdőzés és városnézés után megtekintik a mára kiírt, trendi hívónevű tüntikét. Lévén nem éppen Putyinista lelkek, hát még lelkessé is váltak az „Állítsuk meg Moszkvát” elnevezés hallatán, bár azért halkan megjegyezték, hogy ez a terve már Napóleonnak, sőt, Hitlernek sem nagyon sikerült. Ugyebár az a fránya tél, a „winter is coming” ismert mondata…. Hiába, no, az a randa nacionalizmusuk csak előgyütt. Aztán megnézegették az elmúlt hetek Oktogon ücsörgős, betépős, piázós tüntike after partyjait, és gyakorlott tüntetőként kedvet kaptak jönni. Pedig ők nem tudhatták, milyen az, amikor vad és kellően agg tüntetők esernyővel böködik a szemeket…Na de az már régi történet.
Ma pedig kétségbeesetten hívtak, hát miért marad el a heppening. És nem értették. Mert ők, ha valamit tenni akarnak, akkor megteszik. Az orosz, ha vodkát akar inni, és nincs, hát csinál. Ha kitalál egy kutyafajtát, pár évtized kemény munkájával előállítja. Nincs lehetetlen. Méteres hóban vezetnek, az orosz Normafát nem kell lezárni két centi hó miatt, és a villamosok sem állnak le. Ha elakadnak, nem leülnek betépni a hóba, hanem előveszik a csomagtartóból a lapátot, és kiássák magukat.
Kicsiny hazánkban azonban a Labrisz leszbikusai bőszen üvöltik, hogy a nők nélkül itt senki ne merjen forradalmat csinálni. Ők a „jelenlegi erőszakos, elnyomó, diktatórikus, kirekesztő, megbélyegző, jogtipró, gyűlölködő és mérhetetlenül korrupt kormányzatot” akarják leváltani. Most nem, mert épp esett egy kis hó, szóval inkább melegednek egy cseppet, de majd hétfőre elmúlik a hideg. Akkor lehet csürhülni megest.
A bulikán felszólalt volna a ligetvédős zsándárk is, akit soha nem zavart a kemény hideg, hiszen egy éve hóban-fagyban öleli a fákat. A sátorból. Készült is biztos frappáns, kiabálós beszéddel, hiszen megafonhoz szokott a szentem, és daloló tömeghez. Lelki szemei előtt már biztos látta, hogy bemászik a követség ablakán, és kitűzi oda is az unijós zászlót, a derék orosz harcosok pedig kemény és feszes fenekét csodálják mindeközben. Viszont tény, hogy ha megázott volna, a rendőrök okkal nevezték volna ismét büdösnek. Ezt már nem kockáztatta, hát eső és hó okán most egy kissé későbbre halasztotta az aktuális rendszerváltást.
A modernkor Táncsics(k)a, Marcika pedig állítólag forrón szereti, hát nem jön be neki a hideg. Mondjuk irányultsága engem vajmi kevéssé zavar, de úgy látszik, az eső és a hó, a közlekedési káosz számára is komoly zavart okozott a dzsípíeszben, így a kormányváltási bulik programját újratervezték. A vízbázisú festéket is lemossa az eső, Hitler után szabadon koppintva festőlegényt játszani sem olyan jó ilyenkor.
Annyira gáz, hogy a gyuribá pénzelte technika nem bírja az esőt. Jön majd a lebaszás ámérikából, legények, szőnyeg szélén állni még virtuálisan is kényelmetlen. És főleg nem kifizetődő. Pedig valljuk be, némi aprócska, szikrázós, tűzijátékos áramütés a követség előtt nem is lett volna rossz móka. Techno helyett mástól állt volna égnek az emberek haja, csak lehet, a humortalan oroszok terrorakciónak vették volna a bulit. Ezt pedig a szervezők már nem kockáztathatták. Hiába rendelték meg hát a hőn utált Moszkvából a trendi usánkákat, komoly gazdasági válságba taszajtva ezzel a hideg tajgák népét. Én is tehetem naftalinba a cuki rózsaszín, frissen, e rendezvényre érkezett füles sapkám. Putyin papa úgy megijedt, hogy gyorsan hárppal meg kemtréllel ránk küldte a telet. Nem sikerült Moszkvát megállítani, az usanka pedig nem divatos a bulinegyed közepén. Hüpp….
Pedig a bulitüntizőknek tényleg mindent szabad. Gyülekezési jog köntösébe bújva lehet csürhülni és szemetelni, utcán piálni és betépve bulizni. A hatalom, a hőn utált vezírek pedig pont magasról tesznek rájuk. Ők, a nép gyermekei, a nép szava pont a népet, az istenadta népet hergelik jó pár napja. Vad népképviseleti törekvésüknek se rendőr, se néputálat, se hőbörgő autós, se nyakukba zúduló lábvíz nem tudott eddig gátat vetni. Egyre magasabbra törő, már Moszkva megállítására vágyó reményeiknek azt hitték, semmi sem szab határt.
Hát az orosznak csúfolt és hitt, de annak nyomába sem érő tél odabaszott. Még jó, hogy a barátaim pénteken hazamennek. Addigra állítólag már melegszik majd az idő. Viszik vissza magukkal a hideget is. A hét végére pont ki lehet pihenni a fagy és az eső, a hó okozta sokkot, és mehet sok két- és számos farkú csahos kutya újra ugatni és óbégatni, megspékelve genderelméletes, cejus, rasztás, hipszter és hippi haverjukkal karöltve akár az Oktogonra. Lehet újra rendszert váltani, meg kormányt cserélni, falakat és szobrokat festegetni és hős mártírt, meg zsándárkot játszani. Csak úgy, a tél múlta okán.
A mai napon mínusszal zár az Oktogon. A mekiben és börgerben megmarad a sok kaja, a dohányboltok berendelt piakészlete pedig árválkodik a hűtőkben. Nem tudják még az árusok, hogy érdeklődés híján ma elmarad az aktuális kormány- és rendszerváltás. Elmaradt a diktatúra helyett vágyott, demokráciának csúfolt anarchia.
Moszkva pedig még mindig áll, a hatalom köszöni szépen, még mindig ugyanúgy regnál, és mint tudjuk, „winter is coming”. Jövőre is. De előtte lesz még nyár, és sok-sok fesztivál. Titeket pedig, kedves festőlegények, zsándárkok, Táncsicsok és tünti-bulizók, Ozora tárt karokkal vár.
(2017. április 19.)
Jelentem tisztelettel, a mára rendelt, aktuálisan és sokadjára meghirdetett kormány- és rendszerváltás az időjárási körülmények okán bizonytalan időre el lett napolva.
Mondjuk tegnap, amikor szentpétervári barátaim megérkeztek, még nevettünk rajta, hogy magukkal hozták a telet. Tervezgették, hogy fürdőzés és városnézés után megtekintik a mára kiírt, trendi hívónevű tüntikét. Lévén nem éppen Putyinista lelkek, hát még lelkessé is váltak az „Állítsuk meg Moszkvát” elnevezés hallatán, bár azért halkan megjegyezték, hogy ez a terve már Napóleonnak, sőt, Hitlernek sem nagyon sikerült. Ugyebár az a fránya tél, a „winter is coming” ismert mondata…. Hiába, no, az a randa nacionalizmusuk csak előgyütt. Aztán megnézegették az elmúlt hetek Oktogon ücsörgős, betépős, piázós tüntike after partyjait, és gyakorlott tüntetőként kedvet kaptak jönni. Pedig ők nem tudhatták, milyen az, amikor vad és kellően agg tüntetők esernyővel böködik a szemeket…Na de az már régi történet.
Ma pedig kétségbeesetten hívtak, hát miért marad el a heppening. És nem értették. Mert ők, ha valamit tenni akarnak, akkor megteszik. Az orosz, ha vodkát akar inni, és nincs, hát csinál. Ha kitalál egy kutyafajtát, pár évtized kemény munkájával előállítja. Nincs lehetetlen. Méteres hóban vezetnek, az orosz Normafát nem kell lezárni két centi hó miatt, és a villamosok sem állnak le. Ha elakadnak, nem leülnek betépni a hóba, hanem előveszik a csomagtartóból a lapátot, és kiássák magukat.
Kicsiny hazánkban azonban a Labrisz leszbikusai bőszen üvöltik, hogy a nők nélkül itt senki ne merjen forradalmat csinálni. Ők a „jelenlegi erőszakos, elnyomó, diktatórikus, kirekesztő, megbélyegző, jogtipró, gyűlölködő és mérhetetlenül korrupt kormányzatot” akarják leváltani. Most nem, mert épp esett egy kis hó, szóval inkább melegednek egy cseppet, de majd hétfőre elmúlik a hideg. Akkor lehet csürhülni megest.
A bulikán felszólalt volna a ligetvédős zsándárk is, akit soha nem zavart a kemény hideg, hiszen egy éve hóban-fagyban öleli a fákat. A sátorból. Készült is biztos frappáns, kiabálós beszéddel, hiszen megafonhoz szokott a szentem, és daloló tömeghez. Lelki szemei előtt már biztos látta, hogy bemászik a követség ablakán, és kitűzi oda is az unijós zászlót, a derék orosz harcosok pedig kemény és feszes fenekét csodálják mindeközben. Viszont tény, hogy ha megázott volna, a rendőrök okkal nevezték volna ismét büdösnek. Ezt már nem kockáztatta, hát eső és hó okán most egy kissé későbbre halasztotta az aktuális rendszerváltást.
A modernkor Táncsics(k)a, Marcika pedig állítólag forrón szereti, hát nem jön be neki a hideg. Mondjuk irányultsága engem vajmi kevéssé zavar, de úgy látszik, az eső és a hó, a közlekedési káosz számára is komoly zavart okozott a dzsípíeszben, így a kormányváltási bulik programját újratervezték. A vízbázisú festéket is lemossa az eső, Hitler után szabadon koppintva festőlegényt játszani sem olyan jó ilyenkor.
Annyira gáz, hogy a gyuribá pénzelte technika nem bírja az esőt. Jön majd a lebaszás ámérikából, legények, szőnyeg szélén állni még virtuálisan is kényelmetlen. És főleg nem kifizetődő. Pedig valljuk be, némi aprócska, szikrázós, tűzijátékos áramütés a követség előtt nem is lett volna rossz móka. Techno helyett mástól állt volna égnek az emberek haja, csak lehet, a humortalan oroszok terrorakciónak vették volna a bulit. Ezt pedig a szervezők már nem kockáztathatták. Hiába rendelték meg hát a hőn utált Moszkvából a trendi usánkákat, komoly gazdasági válságba taszajtva ezzel a hideg tajgák népét. Én is tehetem naftalinba a cuki rózsaszín, frissen, e rendezvényre érkezett füles sapkám. Putyin papa úgy megijedt, hogy gyorsan hárppal meg kemtréllel ránk küldte a telet. Nem sikerült Moszkvát megállítani, az usanka pedig nem divatos a bulinegyed közepén. Hüpp….
Pedig a bulitüntizőknek tényleg mindent szabad. Gyülekezési jog köntösébe bújva lehet csürhülni és szemetelni, utcán piálni és betépve bulizni. A hatalom, a hőn utált vezírek pedig pont magasról tesznek rájuk. Ők, a nép gyermekei, a nép szava pont a népet, az istenadta népet hergelik jó pár napja. Vad népképviseleti törekvésüknek se rendőr, se néputálat, se hőbörgő autós, se nyakukba zúduló lábvíz nem tudott eddig gátat vetni. Egyre magasabbra törő, már Moszkva megállítására vágyó reményeiknek azt hitték, semmi sem szab határt.
Hát az orosznak csúfolt és hitt, de annak nyomába sem érő tél odabaszott. Még jó, hogy a barátaim pénteken hazamennek. Addigra állítólag már melegszik majd az idő. Viszik vissza magukkal a hideget is. A hét végére pont ki lehet pihenni a fagy és az eső, a hó okozta sokkot, és mehet sok két- és számos farkú csahos kutya újra ugatni és óbégatni, megspékelve genderelméletes, cejus, rasztás, hipszter és hippi haverjukkal karöltve akár az Oktogonra. Lehet újra rendszert váltani, meg kormányt cserélni, falakat és szobrokat festegetni és hős mártírt, meg zsándárkot játszani. Csak úgy, a tél múlta okán.
A mai napon mínusszal zár az Oktogon. A mekiben és börgerben megmarad a sok kaja, a dohányboltok berendelt piakészlete pedig árválkodik a hűtőkben. Nem tudják még az árusok, hogy érdeklődés híján ma elmarad az aktuális kormány- és rendszerváltás. Elmaradt a diktatúra helyett vágyott, demokráciának csúfolt anarchia.
Moszkva pedig még mindig áll, a hatalom köszöni szépen, még mindig ugyanúgy regnál, és mint tudjuk, „winter is coming”. Jövőre is. De előtte lesz még nyár, és sok-sok fesztivál. Titeket pedig, kedves festőlegények, zsándárkok, Táncsicsok és tünti-bulizók, Ozora tárt karokkal vár.
(2017. április 19.)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése