Ugrás a fő tartalomra

A VEGYTISZTA HISZTI

Megmondom őszintén, magasról teszek arra, hogy nyitva vannak-e a boltok, vagy sem vasárnap. Eddig se jártam se Auchanba, se Metroba, se Tescoba, a plázáktól pedig agyhúgykövet kapok. Szóval az én életemben pont semennyi változást nem okoz, ha nyitva vannak, ha zárva.

Persze megértem én az embereket, különösen a rettentően elfoglalt, és nagy eséllyel szombat este is tízig robotoló irodistákat, közalkalmazottakat, banki ügyintézőket, tanárokat, óvónőket is. Sőt, azokat is, akik csak és kizárólag családilag bírják elintézni a bevásárlást, és megvárják, míg a pár mindkét tagja otthon lesz. Nagy eséllyel ez csak a vasárnap lehet, hiszen egy párból a nagy számok törvénye alapján valamelyik biztos dolgozik szombaton is. Mindennapis. Csakvasárnapnem. És persze ne feledkezzünk meg a mániásokról, akik mindig csak vasárnap, és mindig csak ugyanabba a boltba jártak korábban, és számukra ez az egy év a kemény nyugtatók éve volt.

És hát, valljuk be, sokkal nagyobb fíling a vasárnapi shopping, amire el lehet cibálni a gyerekeket is. Mert hát milyen dolog, ha a kétéves vagy a négyéves nem áll ott, amikor eldöntjük, karaj vagy comb kerül-e a kocsiba. Máris le van tudva a családi program, nem kell a büdös kölykit még állatkertbe is elcipelni. Jó neki a pláza, ahol a teszkóban megvesszük a sok szart, amiből aztán majd trendi és rém egészséges kajákat főzünk, megfelelve a mulikulti elvásárásainak. Benézünk még háundembe,zarába, berskába, mert ott vannak most a „márkás” tömegszarok, ebben jár minden tini, tehát nem maradhat ki. És persze a plázában van multiplex mozi is, így már teljes a családi fíling, lehet butulásig nézni a sok szart, persze keményen tolva mellé a popcorn-cola kombót. Sőt, edzőterem is akad, szóval apuka le is nyomhatja rögtön a felszedett kalóriákat, amíg anyuka a pultnál körmöztet, gyerekeket lepasszolva a megőrző-zaciba. Multi itt, multi ott, tömény sötétség a fejekben, de ez kell a népnek. Ingyen cirkusz, a plázák és bevásárlóközpontok köntösébe csomagolva, napfény nélküli helyeken letolva a torkokon. Mert amíg nem ér be oda a fény, addig szédeleg benn a jónép. Ha nincs pénze, csak csöpög az árukon, és kimenve tán lecsap valakit a telefonjáért. Mert azt mondják, akkor vagy jó, ha trendi vagy, akkor vagy jó, ha plázákban mulatsz.

Na, ez az igazi multikulti életérzés! Mert azt ne higgyétek, hogy a libsi oldal tiértetek küzd olyan nagyon. Pont magasról tesznek ők is a vasárnapi zárvatartásra, simán bevásárolnak boltos Józsinál, vagy szombat reggel a piacon. Csak míg én a mű-helyeket utálom, a sarki kisbolt meg úgyis mindig nyitva van, addig ők arra tojnak, mi a jó a sok kereskedelemben dolgozónak, és mi lenne valóban jó a sok embernek. Meg nem kérdeznék őket, akarjátok-e, kell-e a dupla lóvé, vagy jó így, mert kell az idő másra is. Soha nem kutattak, soha nem kérdeztek. Nincs egy statisztika, nincsenek számok és adatok a kezükben, amivel valós és értékelhető lenne az érvelés. Őket vegytisztán csak a hiszti érdekli. De így választások előtt nem sokkal jó azt hazudni, hogy fontos nekik az ember.

A hiszti kell, ami amúgy éltető ereje az összes politikusnak, ha éppen ellenzékben van. Rossz, kiöregedő ribanccá válik mind, ha épp kevesebb a kezében a hatalom, és erejét már csak mű-balhékkal tudja megvillantani pár bólogató János előtt. Mert azért azt ne felejtsük el, négyévenként, választáskor semmi egyéb nem történik, pusztán a f---t cserélik ki a szánkban. Hol ilyenre, hol olyanra. Hol vasárnap nyitva levőre, hol pedig bezárósra.



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Pride, patrióták, pisilő kisfiú

Valamikor nagyon szerettem Brüsszelt. Kedves, kicsi főváros, a Benelux államok egyik gyöngyszeme, a németalföldi kereskedővárosok egyik legszebbje. Ma pedig a városalapító Goorik, és a Brüsszelt fővárossá kinevező Jó Fülöp forognak a sírjukban. Ma már ez a szépséges város, a klasszicizáló, de gótikus és barokk elemeket is felvonultató csodáival megint méltó lett nevének eredetéhez. Település a mocsárban.  Igen, Brüsszel neve eredetileg, a frank nyelvjárásban Bruocsella volt, ezt változtatták később Broeklanden aan de Zenne-re, melynek jelentése nem más, mint település a mocsárban. Ebbe a mocsárba süllyedt vissza mára Brüsszel, az Európai Unió és a NATO fővárosa. A kontrasztok fővárosa. A kontraszt jó és kell, ám van, amikor már túl sok, amikor már zavaró a szemnek és az agynak. Ezt éltük most Brüsszelben… Most hétvégén európai patrióták tüntettek az unió fővárosában. A nyolc ország polgárai, bár kis létszámban, de annál elkötelezettebben álltak ki el...

A MIGRÁCIÓ IGAZI ARCA

Temérdek kérdés, kétely, kétség. Egy új helyzet, amivel most Magyarország szembesül. Péter – nevezzük így – korábban a BÁH-nál dolgozott. Napjait bevándorlók, letelepülők és menekültek között töltötte, még akkor, amikor egy ügyintéző ráért beszélgetni velük, amikor még volt esély és erő az egyéni sorsokkal foglalkozni. Szabadidejében imád olvasni, a földrajz, a történelem, a vallástörténet és a jog komolyan érdekli. Ezek miatt is átfogóan ismeri, összefüggéseiben látja a jelenlegi helyzetet. Nem akartam többet, mint beszélgetni vele. Beszélgetni a hazánkat elárasztó menekültekről, történeteket osztani meg egymással, és megkérdezni mindent, ami ma, Magyarországon a hétköznapi emberek számára érthetetlen és zavaró. Péter pedig mesélt, ám ez a mese keserű jövőt mutat.  -           Annyi féle fogalom kering! Tegyük tisztába, mi a különbség bevándorló, menekült, migráns között…. -        ...

VAN MÉG KÖNNYED, EURÓPA?

Mondjátok csak, emberek, jövőre hová mentek nyaralni? Idén még talán elcsúszik, és mehettek olaszba, görögbe, spanyolba. Csak hogy ilyen "magyarosan" fogalmazzak, hányadék szavakkal, szép országokra.  Tudjátok, én még megmásztam az Akropoliszt. Harmincöt fok volt árnyéban, én pedig rövid nadrágban. Aztán átintegettem Szicíliának az olasz csizma sarkából. Volt vagy negyven fok, rajtam miniruha, és még az is sok volt. Fürödtem sok tengerben, óceánban, bikiniben. Engem még nem néztek ki, és senki nem köpött le. Nekem senki nem szólt be a boltban, hogy hamarosan én is burkát kell viseljek majd.  De azt már nem ígérhetem, hogy a lányom is így fogja látni az Akropoliszt és a Fekete-tengert. Már nem tudhatom, hogy nyaktól bokáig ruhában kell-e fürdenie majd, vagy elég lesz, ha tűri, hogy pancsolás közben mellette úszik partra pár allahakbarozó. 46 és fél millió. Ennyi Spanyolország lakossága. És az a hír, hogy - úristendesok - 160 ezer agyhalott tüntetett ...