Következmények nélküli ország. Önmegvalósítók és kielégületlenek. Frusztráltak és örök lázadók. Senkinek semmi nem jó, de legyen hát még szarabb. Fiatalként még rákosimátyáselvtárspajtás, ma már ruszkikhaza. Otthon papucs, a téren vezérszónok, érthetetlen körmondatokkal, követhetetlen retorikával. Elhanyagolt háziasszony, de a téren vérmes amazon. Mert ott kielégül. Mert ő már valaki. Egy a sok skandáló közül. Két tucat ember előtt felolvashatta, elmondhatta, kiüvölthette, amit akart. Kifröcsöghette összes frusztrációját, kielégületlenségét, kicsiségét és szürkeségét.
Ott leszek, jaj, ott leszek, de hova is megyek. Talán, ha ráérek, de egy a biztos, én veletek vagyok. És majd vagy elmegyek, vagy itthon maradok. De veletek leszek! Lélekben biztos. Hiszen ez egy következmények nélküli ország. Ki kér számon, ki ugat rám, hogy nem voltam ott. Megyek, ha akarok és rángatok dróton mindenkit, aki hiszi, én tényleg ott leszek. De tudnotok kell, én akkor is veletek vagyok.
Orbántakarodj, de ne jöjjön helyette senki, mert nincs ki. Ordítom és skandálom, hogy orbántakarodj, ahogy ordítottam negyven éve, hogy éljenmájuselseje. Rázom a kereplőt, ahogy akkor ráztam a sarlós-kalapácsost. Zászló legyen, hogy milyen, az mindegy. Kereplő, síp, zászló, házi transzparens, mert én több vagyok ezáltal. Mert nekem van véleményem. Hogy a másé, hogy loptam, hogy nem is értem, mit számít. Következmények nélkül tehetem, hisz ez egy következmények nélküli ország.
Mondom, szajkózom, amit a számba adnak. Szeressük egymást, gyerekek, keblemre mind, ki hasonló. De ki a hasonló? A szajkó vagy a szajkózó? Demokrata vagy náci, ki mondja meg? Ki dönt, hogy te ki vagy?
A lényeg az örök elégedetlenség, következmények és alternatívák nélkül. Mert ez egy következmények nélküli ország, ahol mi mindannyian veletek vagyunk. Hogy kivel? Az mindegy.
Ott leszek, jaj, ott leszek, de hova is megyek. Talán, ha ráérek, de egy a biztos, én veletek vagyok. És majd vagy elmegyek, vagy itthon maradok. De veletek leszek! Lélekben biztos. Hiszen ez egy következmények nélküli ország. Ki kér számon, ki ugat rám, hogy nem voltam ott. Megyek, ha akarok és rángatok dróton mindenkit, aki hiszi, én tényleg ott leszek. De tudnotok kell, én akkor is veletek vagyok.
Orbántakarodj, de ne jöjjön helyette senki, mert nincs ki. Ordítom és skandálom, hogy orbántakarodj, ahogy ordítottam negyven éve, hogy éljenmájuselseje. Rázom a kereplőt, ahogy akkor ráztam a sarlós-kalapácsost. Zászló legyen, hogy milyen, az mindegy. Kereplő, síp, zászló, házi transzparens, mert én több vagyok ezáltal. Mert nekem van véleményem. Hogy a másé, hogy loptam, hogy nem is értem, mit számít. Következmények nélkül tehetem, hisz ez egy következmények nélküli ország.
Mondom, szajkózom, amit a számba adnak. Szeressük egymást, gyerekek, keblemre mind, ki hasonló. De ki a hasonló? A szajkó vagy a szajkózó? Demokrata vagy náci, ki mondja meg? Ki dönt, hogy te ki vagy?
A lényeg az örök elégedetlenség, következmények és alternatívák nélkül. Mert ez egy következmények nélküli ország, ahol mi mindannyian veletek vagyunk. Hogy kivel? Az mindegy.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése