Ugrás a fő tartalomra

A PEDAGÓGUSOK, A TANÁROK ÉS A BALLIB TEHENE

Értem én, hogy mindenkinek tele a bocskora a közoktatással. Nekem is, szülőként, elhihetik. Bár nekem leginkább azzal a sok, magát pedagógusnak meg tanárnak nevező lénnyel, aki pusztán azért ment egyetemre, és lett tanár, mert ott volt a legalacsonyabb a pontszám. Azzal, akit máshová nem vettek volna fel, és inkább apuci-anyuci pénzén élősködött még pár évet, majd kényszerből tanár lett. Azzal, aki amúgy utálja a gyerekeket, utál tanítani, de amíg nincs jobb, élvezi az ócska közoktatás vendégszeretetét. És megértem azokat a valóban pedagógus tanárokat, akiknek szíve-lelke a szakma, az oktatás. Akik hivatásuknak tartják a tanítást, a nevelést. Megértem azokat, akik még a mostani béremelés után is alufizetettek és kizsigereltek, bár ez utóbbi tán amiatt is lehet, hogy a lelkiismeretük miatt ők végeznek el sok munkát a kényszer-tanerők helyett. Na, mellettük és a gyermekeim színvonalasabb, hatékonyabb oktatásáért én is tüntetnék.

Szóval megértem én, hogy tüntetnek egyet. Csak azt nem értem, hogy arra nem emlékeznek, pont a baloldali kormányok idején cseszték szét teljesen az egész közoktatást? Nem, nem vagyok Fidesz fan, de bakker, szarból várat építeni ám nekik sem megy egy nap alatt. Márpedig MSZP és társai, azóta is virágzó és néha balhézgató utódai szép nagy fekáliát hagytak maga után. Oktatás terén is. Most pedig Heller mamival az élen az egész ballib oldal szépen rágyógyult, ráadásul igen megértően, a pedagógus tüntetésre. Elérték, hogy a szakszervezet ne tárgyaljon, csak és kizárólag követeljen. Mondjuk ezt nem nagyon értem, hogyan gondolják, merthogy mindig, mindenütt, minden szakszervezet pont azért van, hogy tárgyaljon, ha kell sztrájk és tüntetés mellett, így kikényszerítve egy eredményes megállapodást. De ballibéknek ez sem fontos.

Nem fontos, mert ez a tüntetés már rég nem a pedagógus szakmáról szól, sokkal inkább a dögöljönmegakormány propagandáról. Mert szar minden, jobb, ami volt, a legszuperebb a bal, csesszünk szét mindent, és annak is a maradékát. Így hát egy frissen kirakott felhívásból ma már tudjuk, hogy a pedagógusok tüntetésén amúgy szó lesz


  • -          közoktatás, köznevelés mellett
  • -          egészségügy
  • -          devizaügy
  • -          földügy
  • -          gyermekéhezés
  • -          Questor-ügy
  • -          Buda-cash ügy
  • -          alkotmány/alaptörvény
  • -          rasszizmus/kirekesztés
  • -          rokkantak/elesettek ügye
  • -          női egyenjogúság
  • -          nyugdíjasok megbecsülése
  • -          hajléktalanok üldözése
  • -          taxisok ügye
  • -          vasutasok ügye
  • -          mentősök ügye
  • -          vidéki gazdálkodók ügye
  • -          gyermekeid, unokád jövője
  • -          környezetvédelem/megújuló energiák ügye
  • -          állatvédelem témájáról. Is.
Nem tudom, kihagytak-e valamit a felsorolásból. Én még simán bevettem volna mellé a simizzük a migránsokat mantrát, sőt, a visszaakirályságot/ideakommunizmust témát is, mert ha már lúd, legyen kövér. De tüntessünk a rabok szabadon bocsátásáért, és a gyilkosok jogaiért is. Mert az nekik aztán van!

És hát a sok birka amúgy simán elhiszi, hogy itt mindenről a szemét Fidesz tehet, mintha baloldali kormány sose lett volna ebben az országban. Mintha ők mindig és folyton csak ellenzékből osztották volna az észt, nem loptak, csaltak és hazudtak, jó politikus módjára sose az életben. És elhiszi, hogy jót tesz, ha most pedagógus-tüntetés köntösébe burkolva ajvékol kettőt a kormány és minden fájó tyúkszem, csuklás, és keresztbe álló szélgörcs miatt. Mint ahogy elhitték azt is, a feketeruhás ápolónő pártfüggetlen, és csak véletlenül ölelgette Göncz papa temetésén a liberális fejeseket. Mert hát ő utána leült még a jobbikosokkal is egy asztalhoz.  Mondjuk én is szoktam egy asztalnál ülni ballibekkel, de ettől még soha nem nézett senki közéjük tartozónak. Ki érti, miért? Nademindegy.

Szóval a holnapi tüntetés pont nem az, aminek látszik. Valakiknek nagyon fáj megest a kormány EU-val szembe haladó politikája, és keresett hozzá egy szép kis stróman-témát. Az áldozatok a pedagógusok lettek. Valakinek nagyon fáj megest, hogy ritkán és lassan, de az általuk kreált fekália dombból valami jó is ki tud nőni. Néha. És szépen rágyógyult a közoktatás problémái miatti tüntetésre. Valakinek nagyon fáj megest, hogy a szomszéd tehene még mindig nem döglött meg, pedig ő nagyon akarta. De hát Heller Ágnes is megmondta anno: „Nem hazudtam nagyot, csak egy kicsit hazudtam.” Csak amennyire őfeléjük, a baloldalon szokás.  Holnap ezt nagyban újra láthatjuk.  Sőt, nagy eséllyel hallhatjuk is.

De hajrá, birkák, csak előre! Bégessetek kedvesen, a sok baloldali pásztor fülének kedvére. Mert birka mindig kell, szaros fű mögöttük úgyis jó sok akad. Cukormázzal bevonva a fekália is szép színes lesz, csak éppen édes és illatos sose. Agymosott barinak lenni pedig nem bűn, csak rohadt kellemetlen. Kellemetlen másoknak, kellemetlen a gondolkodóknak, és kellemetlen lesz majd neked, amikor rájössz, hogy pofára esel. Amikor rájössz, hogy eszköz voltál a politika nagy játékosainak telhetetlen markában. Amúgy pedagógus-tüntetésileg is.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

ANTIDEMOKRATIKUS AGYKATYVASZ…. …avagy ruszkik haza, csak úgy, a CEU okán Itten, kérem, nincsen demokrácia. Mondjuk éjjel sikítva ébredtem álmomból, mert azt álmodtam, hogy a tüntető balliberális csürhe átvette a hatalmat, és Gizi néni jól bevált ernyőjével veri fejen a népet, most éppen a pedagógus hiszti után, a CEU okán. Bár Gizi néni nem tudja, hogy mi az a CEU, de tegnap jó buli volt a dékás haverokkal kimenni tüntetni. Sütött a nap, itt a tavasz, az orvos szerint pedig jót tesz egy kis séta. Zárva volt ugyanis az esztéká, és a piacolás sem lehetett alternatíva, hát legyen egy kis virágvasárnapi vidám vasárnap. Ment tehát, és hívta magával szomszéd Zsuzsit, akinek a férje épp pecázni volt a haverokkal. Kitolta hát Zsuzsi a babakocsit, benne Kisbencével, majd rászólt mobilon apára, menjen már ő is, jó a buli. Amolyan prájdos a hangulat. Szól a zene a teherautón, néha skandálnak valami zorbánellenest, és az most nagyon trendi. Nagyobb buli, mint vasárnap soppingo

BOLTOS JÓZSI MEGTÉRÉSE

(egy ismerős mesélte, valós történet alapján) Volt egyszer, hol nem volt, volt egyszer a srác. Na jó, inkább már férfiember, amolyan középkorú, stabil egzisztenciával, kicsinyke bolttal, sok vevővel, igazán jó hobbival. Szerette őt mindenki, vidám, jó kedélyű ember volt, akinél a vevők nem csak a vásárlás rövidebb – hosszabb idejére ragadtak le. Én is mindig kedveltem, különösen, mert amolyan igazi, tökös, jobboldali radikális pasinak ismertem meg. A boltjában is vállalta ezirányú kötődését, igaz, zsidózni csak pajeszos - kaftános vevők híján kezdett neki. Mert hát az üzlet, az üzlet. Ám az élet mindig tartogat meglepetéseket és eget – földet rengető változásokat. Ilyen volt a migránsáradat. Barátunk, aki korábban cigányt, négert vadul hajított ki boltjából, elkötelezett migráns - simogató lett. Járt ki a pályaudvarokra, terekre, szállított adományt, vásárolt és vitt mindent, amit csak jónak gondolt. Ment éjjel és nappal, mint zsidóban a fájdalom. Én is ritkán