Ugrás a fő tartalomra
JOGÁLLAMOT? DEMOKRÁCIÁT?
Én már nem tudom, mi a demokrácia. Mi az, amit most a nép, vagy a magát népnek nevező balliberális, megkockáztatom, anarchista ifjúság követel. Mert ugyan egykoron tanultam az iskolában az athéni demokráciáról, de nekem azt is megtanították, hogy a sok-sok városállam közül abban az egyben, aprócskában volt csak valamiféle demokrácia, és érdeklődés hiányában az is gyorsan megbukott. Szóval akkor mi is a demokrácia? És mit akartok ti, rendbontó, anarchiára vágyó pesti és import ifjak?
Mert ha az a demokrácia, hogy büntetlenül lehet letaposni a mások kétkezi munkájával ültetett tulipánokat, akkor én nem kérem a demokráciát.
Ha a demokrácia az, hogy bárki simán és büntetlenül és következmények nélkül gyalázhatja és megütheti azt az újságírót, aki neki nem tetszőt ír, akkor én nem kérem a demokráciát.
Ha az a demokrácia, hogy mindenki náci, fasiszta, rasszista, antiszemita, és még ki tudja, micsoda, ha nem fogadja el a balliberális, szélső liberális elveket, az ezeket vallók véleményét és akaratát, sőt, netán ezt ki is mondja, nyilvánítja, akkor én nem kérem a demokráciát.
Ha az a demokrácia, hogy sörgőzös, betépett ifjak büntetlenül és rendőri kísérettel tombolhatnak az utcákon éjjel, megzavarva a dolgozó emberek álmát, akkor én nem kérem a demokráciát.
Ha az a demokrácia, hogy csak az az érték, amit ők képviselnek, amit ők akarnak, és minden egyéb szemétre való, akkor én nem kérem a demokráciát.
Ha az a demokrácia, hogy idegen ajkú, idegen állampolgárságú emberek akarnak dirigálni tüntetés okán és köntösében, hogy ők akarják erővel és erőszakkal megmondani, mi a jó vagy rossz a magyaroknak, akkor én nem kérem a demokráciát.
Ha az a demokrácia, hogy zavarjunk el mindenkit, aki nekünk nem tetszik, de legfőképpen is a kurmány-kormányt, de helyette legyen anarchia, mert nincs alternatíva, akkor én nem kérem a demokráciát.
Ha az a demokrácia, hogy francia földön kurd és afgán bevándorlók a francia rendőrökre támadnak, és ez nagyon klassz, elfogadható, emiatt pedig hazánkba importálandó, akkor én nem kérem a demokráciát.
Ha az a demokrácia, hogy a politika trónjára vágyakozó ifjak lefikázzák a vidék munkás, dolgos lakosságát, lekurvázzák a nekik nem tetsző nőket, és legeciznek felnőtt, apjuk, és nagyapjuk korabeli embereket, akkor én nem kérem a demokráciát.
Ha az a demokrácia, hogy félinformációkra építve, a lényeget mindig okosan elhallgatva, fizetetten és milliós színpaddal, hangosítással balhéznak a városban, és egy oktatási kérdés köntösébe burkolva rendeznek kormányellenes heppeninget, mert fosnak kimondani, hogy ez, kérem, egy kormányellenes buli, akkor én nem kérem a demokráciát.
Ha az a demokrácia, hogy Táncsicsnak vizionálnak egy jogerős ítélettel próbára bocsátott, újabb szabálysértést elkövető, magát politikai erőnek vélő ifjú bajkeverőt, és ezért újra elfoglalják az utcát, és megzavarják a forgalmat, a rendet és a békés emberek életét, dulakodnak a rendőrökkel,közben nagyokat röhögve a bulin, akkor én nem kérem a demokráciát.
Ha az a demokrácia, hogy ”magyar rendőr velünk van”, már amikor akarunk valamit, és rendőrért vernyákolunk, ha véletlenül nekünk jön egy nekünk nem tetsző arra kószáló, különben meg „köcsög sün, geci Pintér kutya”, ám azért büntetlenül lehet lökni, rúgni és harapni a hivatalos közeget, akkor én nem kérem a demokráciát.
Ha az a demokrácia, hogy a bajkeverés, a szoborgyalázás, a rendőr leöntése, fű letaposása, szemetelés, károkozás, más nyugalmának megzavarása a jó és elfogadható, az a menő és az übertrendi, akkor én nem kérem a demokráciát.
Ha az a demokrácia, hogy szakemberek által is nemzetbiztonsági kockázatnak minősített migránsokat akarnak a hazánkba telepíteni, hogy nemzetbiztonsági kockázatnak minősített „civil szervezetekért” tüntetnek átgázolva a városon és az emberek többségén, akkor én nem kérem a demokráciát.
Mert elhiszem, hogy ami itt van, az nem demokrácia. De nekem a ti demokráciátok sem demokrácia. Mert amit ti demokráciának hívtok, az maga az anarchia. És sorossal sorban állva, vagy nélküle, régóta tudjuk: a zavarosban jó halászni. Hát ez az a demokráciának hívott szörnyszülött, amire ti vágytok, amiért napok óta az utcán vagytok. A zavaros, amiben csodásan eltobzódtok.
(fotó: index)

2017. április 12

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nyájak, csordák, szellemek

  Azért van annak valami furcsa bája, hogy ha az ember nem akar egyik birkanyájba se beállni bégetni, akkor az egyik nyáj számára fideszbérenc lesz, a másik nyáj számára meg libsi. Úgy aggatjuk a sztereotip jelzőket, mintha kötelező lenne. Nincs átmenet, nincs gondolkodás, csak rekedt, unalmas, egyhangú bégetés. Van annak valami furcsa bája, hogy az emberek manapság a tényközlést összekeverik a véleménnyel, és számukra, de csak a számukra már maga a tény is vélemény, ami valamelyik birkanyáj számára rossz, a másiknak jó. Mert gondolkodni nem trendi, egyszerűbb kicsi dobozokba zárni és felcímkézni mindent. Van valami furcsa bája annak, hogy én ettől már hányni sem tudok, csak sztoikus nyugalommal várom, hogy megfosszák a nyájakat a bundácskájuktól, és szépen levágják őket, így végre valami valós hasznot is hajtva a társadalom számára.  Megjelent: hunhir.info 2020.01.24.

Miért történelmietlen Horthyt fasisztázni?

Valljuk be, van annak valami bája, amikor a tornából felmentettek társasága mellé csatlakoznak a történelemből felmentettek, és egy gigamega utcai demonstráció keretében akarják megmagyarázni saját bénaságukat és tudatlanságukat. Legalább ennyire értelmezhetetlen számomra a jelenlegi magyar köznyelv, mely előszeretettel köpködi fel magából – mint egy irritáló slejmet a torkából – a fasiszta, náci jelzőket csak úgy, spontán, minden neki nem tetsző, vagy az övével ellenkező véleményt megfogalmazó számára. És éppen ezért ennyire bájos az a naivitás és/vagy ostobaság, hogy a Horthy Miklós kormányzó emlékére meghirdetett esemény ellen antifasiszták tiltakoznak. Most abba ne menjünk bele, hogy kicsiny országunkban már mindennek van egy „anti”-ja, sőt, még az „anti”-nak is. Vegyük tudomásul, hogy mostanság divat „anti”-nak lenni, bármi ellen és kész. Horthy Miklós Horthyt fasisztázni, és ellene antifasisztáskodni azonban már több mint röhejes. De h

Spontán mulatozás után összebalhéztak az ajándékon a cigány tüntetők

  Elér minket a tüntetési szezon. Vélhetőleg mindenki Gyuri bácsija ráeszmélt, hogy magyar kedvencei nem igazán díjazzák a hóban-fagyban ácsorgást, a tornából felmentetteknek ez nem igazán megy. Főleg nem, ha közben bezár a Spar, és már nem tudják lélekmelegítőkkel a hőn szeretett Kossuth téren tartani a bagázst. Úgy két hónap fáziskéséssel sikerült tehát megtartani egy demonstrációt a gyöngyöspatai ítélet kapcsán. Ott jártunk mi is. Gyülekezett hát a buszokkal odaszállított jónép a Nyugati pályaudvar előtt, igaz, az eseménynél még saját cigány hősük nevét sem voltak képesek leírni, bár az is lehet, hogy csak a nagy szeretetben rontották el Puczi Béla nevét, és keresztelték át Puszinak, de kicsire nem adunk. A röpke ötsoros hír többi része sem nagyon ment hibátlanul, de legalább azt tudták, miért tüntetnek: a szegregáció ellen, a szabad bíróságokért és a gyöngyöspatai romákért, akik az istennek sem kapnak pénzt, folyton csak képzést, tanítást ajánlanak ne