Ugrás a fő tartalomra

FELDOBJÁK SÁRGA, LEESIK MINDEGY – MI AZ? UBER!

Az összes média írt már a taxi vs. Uber harcról, ami tegnap óta megbénítja a főváros forgalmát. Felesleges számokat, adatokat írni, főleg arról, ki mennyit keres, és ki mennyit nem fizet be az államkasszába. Ki mennyit lop, csal és hazudik. Teljesen egyértelmű ugyanis, hogy az Uber jogszerűtlenül működik. Bár nem vagyok jogász, furcsa, hogy a cég tevékenységi körében nem találtam sem személyszállításra, sem fuvarszervezésre vonatkozó bejegyzést, az amerikai tulajdonosokat képviselő cégnek pedig még adószáma sincs feltüntetve a cégjegyzékben.

Felelőse az Uber ügynek nincs, mindenki szétteszi a karját bambán. Szétteszi miniszter, államtitkár, főpolgármester. De a mai nap után én már nem csodálkozom a pofátlan kettős mércén.
Annál inkább csodálkozom az embereken, és a kommentjeiken. Nem értem azokat, akik egyik nap verik a mellüket a kettős mérce miatt, ágálnak és tüntetnek minden miatt, most pedig helyeslik, hogy amit szabadjon a Jupiter-Ubernek, azt biza ne szabadjon a taxis kisökörnek.

Hát, kérem, a taxisok nem kisökrök. Pont ugyanolyan emberek, mint te vagy én. Dolgozni akarnak, megélni és boldogulni. Persze van köztük cuki és bunkó, kedves és tapló. De tudod mit, az eladónők, varrónők, ügyfélszolgálatosok, kőművesek, villanyszerelők, pincérek között is. Csak ők nincsenek annyira szem előtt.

Mielőtt az őrjöngők tovább vernék a tamtamot, szólok, a taxisok nem élvezik, hogy az emberek szívnak miattuk. Nem attól esnek transzba, hogy Gizike és Józsika elkésik a melóból. Csak éppen nincs más lehetőségük, ha nem akarnak éhen halni a családjukkal. Ők ugyanis mindent megtettek azért, hogy titeket fuvarozhassanak. Vizsgákat fizettek és letettek, kocsit fóliáztak, megvettek minden kütyüt, fizetnek minden BKK-s csuklásért. Fizetnek a te biztonságodért, hogy ha egy szőke nő vagy egy vasárnapi úrvezető beléjük hajt, te ne szenvedj kárt is a sérülés mellett. Fizetett a cuki és a bunkó, a kedves és a tapló is. Hidd el, ők is szívesen mondanák, hogy gyere, haver, elviszlek 160-ért.

Csak nem tehetik. Nekik ugyanis megszabták, mennyiért mehetnek. Azt hiszed, hogy olcsóbb az Uber, te bolond? A taxis mindig ugyanannyit kér, de az Uber csúcsidőben felszoroz. Nem néz hülyének nagyon, csak egy kicsit. De neki azt is szabad.

Belegondoltál abba, hogy a gyerekedet, a szerelmedet, a nagymamát nem rutinos sofőr viszi iskolába, randevúra, kórházba, hanem lehet, hogy szomszéd Pisti, aki még a biciklit is cikkcakkban tekeri? Mert Uberesnek nem kell rutin. Nem kell vizsga, nem kell semmi. Illetve de. Egy kocsi és a szándék. Ha pedig hibázik, mert rutintalan, annak nem lesz felelőse. Annak a gyereked, a szerelmed, vagy a nagymama látja a kárát.

És akkor jön egy valami, ami azt mondja, ő nem taxi, de azért pénzért fuvaroz. Nem kiszámolja, mint szomszéd Misi, hogy ha 50 kilométert viszlek, akkor ennyi benzin, dobd ide, és megosztoztunk a költségen. Ő díjat szab neked, és azért semmit nem ad. És higgyétek el, az Uberes is ember. Van köztük cuki és van bunkó. Van igénytelen és van intelligens. Pont olyanok, mint eladónéni, varrónő. kőműves és villanyszerelő. Semmivel nem jobbak, semmivel nem adnak többet, csak kihasználják, hogy az ember érzékeny az árakra. Mert ők megtehetik. Te pedig, ha megveszed a zárjegy nélküli cigit, ne reklamálj, ha fűrészpor lesz benne dohány helyett. A zárjegy nélküli vodka lehet, hogy víz – no, ki lesz a felelős?

Még. Mert lehet, hogy birka a magyar, lehet, hogy most még azt a taxist szidja, akinek a száma először jut eszébe, ha hirtelen szülni kezd az asszony, és éppen nem jön Uber. Szidja, ahogy szidja majd a kórházban az orvost, aki a többet fizető anyukát előbb fogja megvizsgálni. Akkor pedig majd vadul kettős mércét kiált.
És a taxi vs. Uber semmi másról nem szól, mint arról, hogy Andy Vajna VIP szobában lábadozik, Mari néni pedig tízágyasban. Hogy te fél évet vársz egy CT-re, másoknak már aznap megvan az eredmény. Hogy a celeb-baba magániskolába jár, a tiéd pedig 40 gyerek közé, az államiba. Pedig egyikük sem tesz többet az országért, mint Józsi, a kőműves, Pali, az egyszerű, dolgos paraszt, vagy Kati, a bolti eladó. Semmivel sem értékesebb, vagy értéktelenebb egyikük sem a társadalom számára. Ez az egész a kettős mércéről szól.

A taxist kemény betonfalak közé zárják, szabályozzák és korlátozzák. Az Uberes azt csinál, amit akar. Konkrétan amit akar. Korlátokat csak a KRESZ szab nekik.

De hagyjuk csak, ez az ország már úgyis erről szól. Utáljátok csak a taxist, mert lehet, hogy cuki, lehet, hogy bunkó, de legalább betartja a szabályokat. És csináljumk itt anarchiát. Legyen Uber-fasza módon szabad a rablás. Jelentsük ki, holnaptól senkire nem vonatkoznak a szabályok, a rendeletek és a törvények. Mert minek? Ha az Uberre nem, rám se!

Holnaptól ne vizsgáztassunk kocsit, ne fizessük be a számlákat, ne adjunk pénzt a kenyérért a boltban, vagy csak annyit, amennyit mi jónak látunk. Igen, most kaszál az Uber. Ingyen fuvar, jó nagy reklám, köcsög taxis nekem küldi a fuvart. De kérdezem, meddig? Az első balesetig? Utána mi lesz? Vagy addig, amíg ki nem tör az össznépi anarchia?
Nem, nem az Uberrel van baj. Ők csak kihasználtak egy piaci rést, egy lehetőséget, és persze szokás szerint ütős kapcsolatokat. Te is azt csinálnád, ha tehetnéd, vagy inkább jogkövető lennél? A baj az emberekkel van, akik nem veszik észre, mindenütt ugyanolyan emberek vannak, mint ők. Kicsik, nagyok, szépek, csúnyák, jók és rosszak. A taxisok és az Uberesek között is. Csak éppen más játékszabályok vonatkoznak rájuk. Olyan ez, mintha itt csak az egyik félnek lehetne véleménye.

Mikor tavaly a netadósok véleményt nyilvánítottak, mindenki tapsolt. Mikor a jobb és bal tüntet, forgalmat akadályoz, az is csak véleménynyilvánítás. Mert nekik szabad. Most a taxisok véleményt nyilvánítottak. Így. Az Andrássy út és a Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződésében. Mert ők ott látszanak végre. Mert elegük lett, hogy egy éve kérik szépen, csúnyán, valaki tegye már rendbe a dolgot, vagy így, vagy úgy. Egy éve járnak egyeztetni, tárgyalni, megbeszélni, csak éppen az nem látványos. Az nem érdekli a média-hiénákat.

Barátom, te elvárod, hogy tiszteljék a véleményed, de meredeken letojod a taxisét, ha éppen Peti taxist utálod? Hát most ők unták meg, hogy mindenki magasról szarik rájuk. Most látszani akartak. Ti pedig úgy tesztek otthon, a fotelban, mintha egész Budapest ebből az egy kereszteződésből állna, és csak a ti véleményetek számítana.

De ordíts csak ellene, dögöljön meg a taxis tehene. Ám ha megsérül majd egy Uber utas, gondolj arra, hogy a kettős mérce országában vagy jön érte mentő, vagy nem. Vagy lesz orvos és ápoló a kórházban, vagy nem. Mert minden összefügg mindennel, még akkor is, ha te ezt még nem látod. Mert egy következmények nélküli országban úgyis mindent szabad.

Én maradok veletek, taxisok. Veletek együtt én is fizetem az adót, és minden egyéb terhet. Veletek együtt betartom a szabályokat és a rendeleteket, amik rám vonatkoznak. Mert ahelyett, hogy dögöljön meg a taxis tehene, én inkább azt mondom: tejeljen mindenki tehene. Egyformán, egyenlő jogokkal, egyenlő lehetőségekkel, tisztességes verseny-feltételekkel. Aztán aki mer, az nyer. Na, ennek ki lesz Abszurdisztánban a felelőse? Ki hozza el a valódi megoldást?

És tudod, mit, ne érts egyet. Szurkolj bárkinek. Csak annyit kérek: egy picit gondolkozz el!


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Spontán mulatozás után összebalhéztak az ajándékon a cigány tüntetők

  Elér minket a tüntetési szezon. Vélhetőleg mindenki Gyuri bácsija ráeszmélt, hogy magyar kedvencei nem igazán díjazzák a hóban-fagyban ácsorgást, a tornából felmentetteknek ez nem igazán megy. Főleg nem, ha közben bezár a Spar, és már nem tudják lélekmelegítőkkel a hőn szeretett Kossuth téren tartani a bagázst. Úgy két hónap fáziskéséssel sikerült tehát megtartani egy demonstrációt a gyöngyöspatai ítélet kapcsán. Ott jártunk mi is. Gyülekezett hát a buszokkal odaszállított jónép a Nyugati pályaudvar előtt, igaz, az eseménynél még saját cigány hősük nevét sem voltak képesek leírni, bár az is lehet, hogy csak a nagy szeretetben rontották el Puczi Béla nevét, és keresztelték át Puszinak, de kicsire nem adunk. A röpke ötsoros hír többi része sem nagyon ment hibátlanul, de legalább azt tudták, miért tüntetnek: a szegregáció ellen, a szabad bíróságokért és a gyöngyöspatai romákért, akik az istennek sem kapnak pénzt, folyton csak képzést, tanítást ajánlanak ne

ISKOLA A HATÁRON - avagy Európa megleckéztetése

Osama Abdel-Muhsen Alghadab nem bocsát meg László Petrának. Szíve joga. Nem keresztény, nem ismeri a tanítást: „bocsáss meg az ellenünk vétkezőknek”. Ő másban hisz, és másként él, számára a hitetlen értéktelen. Én pedig nem bocsátom meg neki azt, hogy betört az országomba. Azt, hogy nem kopogtatott az ajtón, hanem áttörve az ablakot ránk rontott. De azt sem, ahogy társaival együtt követelt, elvárt, amolyan „nekünkmindenjármertmenekültekvagyunk” alapon. Nem bocsátom meg neki, hogy Szerbia magyar lakta falvaiból, városaiból kuplerájt csináltak. És nem bocsátom meg azt sem, hogy szeméttelepet gyártottak ebből a meseszép országból. Nem bocsátom meg a Keleti pályaudvart, amelyet magyar családok hetekig elkerültek. Nem bocsátom meg neki Röszkét, amely jó pár napig überelte a legkeményebb cigánytelepet is. Röszkét, amely Ásotthalom és a Keleti után a migráns-válság újabb ikonikus helye lett. Röszkét, ahová még a határzár előtt elmentünk. Horgosról indultunk. A vasúti sín mel

Miért történelmietlen Horthyt fasisztázni?

Valljuk be, van annak valami bája, amikor a tornából felmentettek társasága mellé csatlakoznak a történelemből felmentettek, és egy gigamega utcai demonstráció keretében akarják megmagyarázni saját bénaságukat és tudatlanságukat. Legalább ennyire értelmezhetetlen számomra a jelenlegi magyar köznyelv, mely előszeretettel köpködi fel magából – mint egy irritáló slejmet a torkából – a fasiszta, náci jelzőket csak úgy, spontán, minden neki nem tetsző, vagy az övével ellenkező véleményt megfogalmazó számára. És éppen ezért ennyire bájos az a naivitás és/vagy ostobaság, hogy a Horthy Miklós kormányzó emlékére meghirdetett esemény ellen antifasiszták tiltakoznak. Most abba ne menjünk bele, hogy kicsiny országunkban már mindennek van egy „anti”-ja, sőt, még az „anti”-nak is. Vegyük tudomásul, hogy mostanság divat „anti”-nak lenni, bármi ellen és kész. Horthy Miklós Horthyt fasisztázni, és ellene antifasisztáskodni azonban már több mint röhejes. De h