Ugrás a fő tartalomra

ÁLNEMZETI MULTIKULTI

Van itt, kérem, ez a taxis blokád. Tart már vasárnap éjjel óta, szóval három és fél napja. Na, ennyi idő alatt mindenki tökéletes taxi-szakértő lett. A teljes ország, azaz a kicsit sem érintett vidékiek is pokolian meg tudják mondani, hogy mi is a helyzet a budapesti személyszállítások frontján.

A taxi, jelentem tisztelettel, kényelmi szolgáltatás. Azaz nem kötelező használni, nem kötelező szeretni, de utálni sem. Van, kell és kész. Elvileg az Uber is az lenne, ha lehetne. Ha a cég tevékenységi körei között szerepelne egyetlen egy aprócska, erre vonatkozó megjelölés is. De nincs. Ezen túl van még vele temérdek más probléma is. Mondjuk olyan apróságok, mint hogy az Uber sofőrök holland bankszámláról kapják meg a pénzüket, amiből bizonyos százalékot levon a cég költségekre. Ez még nem baj, más is dolgozik külföldi cégnek. Ám valami rejtélyes oknál fogva javasolják a sofőröknek a kéthavonkénti bankszámla cserét. Az Uber nem ragaszkodik ahhoz, hogy a sofőrjeik saját bankszámlára kérjék a fizetésüket. Lehet anyué, apué, ángyié. De nem adóelkerülés ez. Kicsit sem. Aztán amikor szerződnek, aláíratják a sofőrrel, hogy mindenért ő a felelős. Szóval, mivel a sofőr nem taxis, és nincs utasbiztosítása (sem), ha megsérülsz, oldd meg valahogy. Mindent! Vagy pereld ki akár fél lábbal is a gatyájából a sofőrt, mert az Uber nem fog kártalanítani. Amúgy ha regisztrálsz az Uberre, elfogadod az apró betűst, azaz hogy megadod minden bankszámla adatodat, ők figyelhetik a számládat, van-e rajta elég pénz, hogy nemes hátsódat kényelmesen egy Matiz vagy Suzuki hátsó ülésére helyezd. Ja és inkasszót tesznek rá, merthogy nincs bankkártya terminál az Uberben, se készpénzes forgalom. Csak azonnali inkasszóval tudják beszedni a pénzüket.

De amúgy mindez tök mindegy. Ami nekem böki a csőrömet, az az, hogy igazi, nemzeti elkötelezettségű emberek fröcsögnek habzó szájjal a szemét taxisokra. Olyan emberek, akik egyébként se taxival, se Uberrel nem járnak, mert nem engedhetik meg maguknak, így bele sem látnak a dolgokba. Olyan emberek, akik követelik a multik bezárását, az offshore cégek kitakarítását az országból. Akik kérik a magyar vállalkozások, vállalkozók támogatását. Na, ezek drukkolnak most az offshore Ubernek, amelynek nincs magyar tulajdonosa, és amelyik a létező legnagyobb offshore paradicsomban van bejegyezve. És amelyik kimondatlanul, pusztán az árak alacsonyan tartásával épp megölni készül magyar vállalkozásokat és vállalkozókat – akiket aztán vagy szeretünk, vagy utálunk, de csak hazaiak.

Azt az Ubert éltetik, amelyik kimondatlanul, de adócsalásra buzdítja és ösztönzi a sofőrjeit. Sofőrjeit? Hm, inkább szerződött partnereit. Mert nekem Gézuka a három éves jogsijával, és a mamát teszkóba szállítós rutinjával pont nem sofőr. Csak némi vezetési gyakorlatra szert tevő Gézuka. Drukkolnak az Ubernek, mert mindenkinek van egy sztorija a szemét taxisokról. Lehet, hogy csak hallotta valakitől, akinek mesélte valaki, de az akkor is tuti, igazi sztori. És utálja, mert neki nincs pénze taxira, és utálni kell mindent, mindenkit, aki egy kicsit jobban él, és megteheti. Tehát taxival csak a burzsujok járnak!

Szóval a nemzeti érzelműek nagy része egy offshore multit támogat, amolyan dögölj bele, rohadt taxis alapon. Ha nekem nem futja rád, te már ne is legyél, és ne is egyél. Mert most ez a többségi vélemény, hát birkaként beállnak a sorba, bégetnek egyet. Főleg mióta a drogos Juhász ráült a sztorira, és belevitte a politikát. Na ja. Biztos nem szerencsés, de kérdezem én: egyetlen más politikus odament, és segített nekik? Adott tanácsot, hogy mit mondjanak, mit tegyenek a taxisok, hogy valóban egyenlő legyen a verseny? Volt olyan nemzeti érdekek mellett elkötelezett politikus, aki azt mondta volna, lépjünk fel az offshore multi ellen? És amúgy szerinted nagy részük egyáltalán tudta, ki is az a Juhász?

Merthogy itt a dolgok nem szólnak másról, mint egyenlő jogokról és egyenlő kötelezettségekről. Csak éppen divat utálni a taxist, és trendi szeretni az Ubert. Merthogy ma ez a divat. Apuci kicsi fia szombat éjjel Ubert hív a Deák téren. Apuci pénzén betépve nyomkodja az appot, a papától kapott ájfonon, és baromi büszke rá, ő milyen trendi. Apuci pénzéért übereli a többi srácot, és bele sem gondol, hogy ötven méteres körzetben találná bőven taxit. Olcsóbban, ugyanis a taxi fix áras, az Uber pedig csúcsban felszoroz. Nem kicsit, nagyon. Így lett szilveszterkor 1100 forint egy kilométer. De akkor is trendi volt az Uber.

Most pedig ez a trendi a sok trend-gyűlölő nemzeti számára is. Mert azt hallotta, a taxisok bunkók. Na ja, csak szólok, a taxit is emberek vezetik. Van bunkó taxis, és cuki taxis, szemét Uberes és rendes – ám cseppet megvezetett és naív – Uberes is. Ahogy van tahó rohammagyar és tisztességes, becsületes nemzeti érzelmű ember is.

De azért, ha kérhetlek, ne véleményezz másokat. És ha be akarod záratni a Tescot, utálsz minden multit, megveted a multikultit, ágálsz az offshore cégek ellen, akkor vedd fel a listádra az Ubert is. Nem kell szeretni a taxist, de legalább fogd be a pofád, amíg nem érted, miről szól ez az egész. Butának lenni nem bűn, de a napraforgó igencsak kétszínű növény.

Tudod, mit? Menjünk oda, és üljünk le közéjük a betonra. Ne a taxisok mellett, mert minek? Azért, hogy végre a külföldi cégek is pont ugyanannyi jogot és kötelezettséget kapjanak, mint a magyar vállalkozók. Azért, hogy egyenlő feltételek mellett, egészséges versenyhelyzetet teremtve majd mi eldönthessük, kivel akarunk utazni, ha tehetjük. Azért, hogy a magyar vállalkozó boldogulhasson, tisztességgel, adót fizetve, ahogy neked és nekem is létezni kell. Azért, hogy végre megértse a sok trendi birka, ez itt a mi jogainkról és életünkről is szól. Mert ha ez így megy tovább, holnap itt kitör az anarchia. Szabadabb lesz még inkább a rablás, és a maradék kicsi magyart is feláldozzák az amerikai álom és a multikulti oltárán.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Spontán mulatozás után összebalhéztak az ajándékon a cigány tüntetők

  Elér minket a tüntetési szezon. Vélhetőleg mindenki Gyuri bácsija ráeszmélt, hogy magyar kedvencei nem igazán díjazzák a hóban-fagyban ácsorgást, a tornából felmentetteknek ez nem igazán megy. Főleg nem, ha közben bezár a Spar, és már nem tudják lélekmelegítőkkel a hőn szeretett Kossuth téren tartani a bagázst. Úgy két hónap fáziskéséssel sikerült tehát megtartani egy demonstrációt a gyöngyöspatai ítélet kapcsán. Ott jártunk mi is. Gyülekezett hát a buszokkal odaszállított jónép a Nyugati pályaudvar előtt, igaz, az eseménynél még saját cigány hősük nevét sem voltak képesek leírni, bár az is lehet, hogy csak a nagy szeretetben rontották el Puczi Béla nevét, és keresztelték át Puszinak, de kicsire nem adunk. A röpke ötsoros hír többi része sem nagyon ment hibátlanul, de legalább azt tudták, miért tüntetnek: a szegregáció ellen, a szabad bíróságokért és a gyöngyöspatai romákért, akik az istennek sem kapnak pénzt, folyton csak képzést, tanítást ajánlanak ne

ISKOLA A HATÁRON - avagy Európa megleckéztetése

Osama Abdel-Muhsen Alghadab nem bocsát meg László Petrának. Szíve joga. Nem keresztény, nem ismeri a tanítást: „bocsáss meg az ellenünk vétkezőknek”. Ő másban hisz, és másként él, számára a hitetlen értéktelen. Én pedig nem bocsátom meg neki azt, hogy betört az országomba. Azt, hogy nem kopogtatott az ajtón, hanem áttörve az ablakot ránk rontott. De azt sem, ahogy társaival együtt követelt, elvárt, amolyan „nekünkmindenjármertmenekültekvagyunk” alapon. Nem bocsátom meg neki, hogy Szerbia magyar lakta falvaiból, városaiból kuplerájt csináltak. És nem bocsátom meg azt sem, hogy szeméttelepet gyártottak ebből a meseszép országból. Nem bocsátom meg a Keleti pályaudvart, amelyet magyar családok hetekig elkerültek. Nem bocsátom meg neki Röszkét, amely jó pár napig überelte a legkeményebb cigánytelepet is. Röszkét, amely Ásotthalom és a Keleti után a migráns-válság újabb ikonikus helye lett. Röszkét, ahová még a határzár előtt elmentünk. Horgosról indultunk. A vasúti sín mel

Miért történelmietlen Horthyt fasisztázni?

Valljuk be, van annak valami bája, amikor a tornából felmentettek társasága mellé csatlakoznak a történelemből felmentettek, és egy gigamega utcai demonstráció keretében akarják megmagyarázni saját bénaságukat és tudatlanságukat. Legalább ennyire értelmezhetetlen számomra a jelenlegi magyar köznyelv, mely előszeretettel köpködi fel magából – mint egy irritáló slejmet a torkából – a fasiszta, náci jelzőket csak úgy, spontán, minden neki nem tetsző, vagy az övével ellenkező véleményt megfogalmazó számára. És éppen ezért ennyire bájos az a naivitás és/vagy ostobaság, hogy a Horthy Miklós kormányzó emlékére meghirdetett esemény ellen antifasiszták tiltakoznak. Most abba ne menjünk bele, hogy kicsiny országunkban már mindennek van egy „anti”-ja, sőt, még az „anti”-nak is. Vegyük tudomásul, hogy mostanság divat „anti”-nak lenni, bármi ellen és kész. Horthy Miklós Horthyt fasisztázni, és ellene antifasisztáskodni azonban már több mint röhejes. De h