Ugrás a fő tartalomra

AZ EP-BE, NEM SZERETETTEL



Értem én, hogy vége van annak az időnek, amikor ellenőrzés nélkül lehetett a nyugat-balkáni útvonalon közlekedni. Értem azt is, hogy Donald Tusk egy reggel felébredt, kinézett az ablakon, és egy migránst látva ücsörögni a padon, kifakadt. Felszólította az úton levőket, hogy „„Ne gyertek Európába! Ne higgyetek az embercsempészeknek! Ne kockáztassátok az életeteket! Mind hiábavaló!” Úgy egy év szabadon grasszálás után mintha hirtelen világosodott volna meg Európa nyugati fele.  Értem én mindezt, hiszen jó páran szajkózzuk már egy éve, hogy nem jó ez úgy, ahogyan van. 

Csak azt nem értem, ezt ki, mikor és hogyan fogja elmagyarázni az Idomeni sártengerben ücsörgő, dagonyázó, Merkel mutti felé szónoklatokat intéző migránsoknak. Ki fogja elmondani annak a szírnek, aki közölte, csak úgy bele pacekba, kamerába, hogy ők akkor is jönnek. Mert őket nem állítja meg az a pár katona és rendőr. Át akarnak és át is fognak törni a határzáron.

És egyáltalán, mondd csak, Hans, Wolf és mind, ti németek, ti hívtátok ezeket? Vagy bundesmutti a megkérdezésetek nélkül tárta ki karjait? Kérte-e Napoleon vagy Jeanne d’Arc bármelyik utóda, hogy országuk négerek tanyája, arab hordák martaléka legyen? Megkérdezték-e a fejesek, akarunk a lányainkra burkát, csadort, hidzsábot húzni a jövőben? Vagy csak úgy, a fejünk felett döntöttek a sorsunkról, alkudozva, cigánykodva, a pénzünkkel kufárkodva?

Szóval tessék szíves lenni megmondani, hogy ott fenn, az Európai Parlamentben a cigánykodó alkudozáson kívül csinálnak-e valamit? Valami érdemlegeset? Mert én szeretnék még néha más országba is utazni, csak éppen jelenleg nem érzem biztonságosnak. Nem érzem megnyugtatónak, hogy Európa legszebb, kulturális alapunkat adó, nagyjaink emlékét őrző nagyvárosaiban lábukat lógató, nőket zaklató, mindenhová odapiszkitó migránsokat kerülgessek. Vagy csak arról szól a történet, hogyan járnak jobban pénzben, igen, maguk ott fenn? Ha kifizetik a török zsarolást, vagy ha beengedik a sok jöttmentet, és utána szépen, integrációs támogatás címén eltartja őket a kontinens? Hogyan járnak jobban? 

És hogyan járunk jobban mi, közemberek, akik nem védett házakban élünk, és nem testőrséggel közlekedünk? Ha hagyjuk, hogy az Iszlám Állam Európáig terjeszkedjen, vagy engedjük, hogy a törökök beléptetésével a gyerekeink már az újra nagy Oszmán Birodalom tagjai legyenek?

Hogyan járunk jobban? Ha engedjük, hogy jöjjenek egy darabig, mert hát szabad a gazda és a választás, aztán csücsüljenek a meleg, kellemes görög földön, legfeljebb nem megyünk oda nyaralni többet?  Vagy esetleg várjuk meg, amíg a 15 ezernyi migráns között felüti a fejét valami kórság, járvány, nyavalya, hogy azt utána az embercsempészekkel szépen továbbhurcolják a kontinens belsejébe? Arra játszunk, hogy majd lesznek ott 20-30-40 ezren, sárban, mocsokban, betegségben, és majd akkor a kis hadsereg végigdúlva országainkat eljut az áhított muttiland-be?

Értem én, hogy sajnáljuk őket, hogy szeressünk mindenkit, de biztos, hogy erre az a megoldás, hogy a németek rajzos könyvekkel mutatják meg a migránsoknak, hogyan kell nőket erőszakolni és teherbe ejteni? Biztos, hogy az a megoldás, hogy aki hozzánk bejut, az majd táborba kerül, és onnan grasszál tovább, amerre kedve és lába viszi? Mászkálnak Pesten és Győrben, mert senkit nem érdekel, merre járnak, és mert senkinek, sehol nem kellenek. Szerbiába ne menjek, visszaadni őket lehetetlen, de ha afgán vagy bangladesi, saját hazája sem tart rá igényt. Nem kell ez a csürhe sehol a világon, se itt, se otthon, se sehol.

Szóval, Tusk papa és ti mind, ott fenn, a nagyok, mondjátok csak, eddig aludtatok? Álmodtatok szép Seherezádéról, míg tavaly az a másfél millió besétált, ám rájöttetek hirtelen, a mese sosem lesz valóság? Keresitek vajon még az elveszett pár százezret, vagy most írjátok éppen a nagy európai mese végét?

Van egy rossz hírem: kinőttünk már az idióta mesékből, bár hiszünk néha még a szépben. Ám a ti mesétek nem szép, és nem jó, ellenben kusza, csalárd és szövevényes. Szóval, ha kérhetem, meseírás és kufárkodás, alkudozás helyett inkább valami hasznosat tegyetek. Mondjuk életetekben egyszer, először, még ha utoljára is, próbáljatok meg tökös férfiként viselkedni, nemet mondani, és egy iciripicirit a jövőnkért harcolni.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nyájak, csordák, szellemek

  Azért van annak valami furcsa bája, hogy ha az ember nem akar egyik birkanyájba se beállni bégetni, akkor az egyik nyáj számára fideszbérenc lesz, a másik nyáj számára meg libsi. Úgy aggatjuk a sztereotip jelzőket, mintha kötelező lenne. Nincs átmenet, nincs gondolkodás, csak rekedt, unalmas, egyhangú bégetés. Van annak valami furcsa bája, hogy az emberek manapság a tényközlést összekeverik a véleménnyel, és számukra, de csak a számukra már maga a tény is vélemény, ami valamelyik birkanyáj számára rossz, a másiknak jó. Mert gondolkodni nem trendi, egyszerűbb kicsi dobozokba zárni és felcímkézni mindent. Van valami furcsa bája annak, hogy én ettől már hányni sem tudok, csak sztoikus nyugalommal várom, hogy megfosszák a nyájakat a bundácskájuktól, és szépen levágják őket, így végre valami valós hasznot is hajtva a társadalom számára.  Megjelent: hunhir.info 2020.01.24.

Miért történelmietlen Horthyt fasisztázni?

Valljuk be, van annak valami bája, amikor a tornából felmentettek társasága mellé csatlakoznak a történelemből felmentettek, és egy gigamega utcai demonstráció keretében akarják megmagyarázni saját bénaságukat és tudatlanságukat. Legalább ennyire értelmezhetetlen számomra a jelenlegi magyar köznyelv, mely előszeretettel köpködi fel magából – mint egy irritáló slejmet a torkából – a fasiszta, náci jelzőket csak úgy, spontán, minden neki nem tetsző, vagy az övével ellenkező véleményt megfogalmazó számára. És éppen ezért ennyire bájos az a naivitás és/vagy ostobaság, hogy a Horthy Miklós kormányzó emlékére meghirdetett esemény ellen antifasiszták tiltakoznak. Most abba ne menjünk bele, hogy kicsiny országunkban már mindennek van egy „anti”-ja, sőt, még az „anti”-nak is. Vegyük tudomásul, hogy mostanság divat „anti”-nak lenni, bármi ellen és kész. Horthy Miklós Horthyt fasisztázni, és ellene antifasisztáskodni azonban már több mint röhejes. De h

Spontán mulatozás után összebalhéztak az ajándékon a cigány tüntetők

  Elér minket a tüntetési szezon. Vélhetőleg mindenki Gyuri bácsija ráeszmélt, hogy magyar kedvencei nem igazán díjazzák a hóban-fagyban ácsorgást, a tornából felmentetteknek ez nem igazán megy. Főleg nem, ha közben bezár a Spar, és már nem tudják lélekmelegítőkkel a hőn szeretett Kossuth téren tartani a bagázst. Úgy két hónap fáziskéséssel sikerült tehát megtartani egy demonstrációt a gyöngyöspatai ítélet kapcsán. Ott jártunk mi is. Gyülekezett hát a buszokkal odaszállított jónép a Nyugati pályaudvar előtt, igaz, az eseménynél még saját cigány hősük nevét sem voltak képesek leírni, bár az is lehet, hogy csak a nagy szeretetben rontották el Puczi Béla nevét, és keresztelték át Puszinak, de kicsire nem adunk. A röpke ötsoros hír többi része sem nagyon ment hibátlanul, de legalább azt tudták, miért tüntetnek: a szegregáció ellen, a szabad bíróságokért és a gyöngyöspatai romákért, akik az istennek sem kapnak pénzt, folyton csak képzést, tanítást ajánlanak ne