Ugrás a fő tartalomra

A NEMZETI ÜNNEP ÉS A DEMOKRÁCIA BAJNOKAI

Hánynom kell tőletek, ti nagy demokraták! Mi a frászt követeltek ki, miféle demokráciát? Nem tűnt fel nektek, hogy simán hisztizhettek az utcákon, amikor csak kedvetek szottyan? Nem tűnt még fel, hogy letolhatjátok az emberek torkán a hazug igét: ti nem pártoskodtok, csupán és pusztán „szakmáztok”? Nem rémlik, hogy benneteket egyetlen csúnya kalmárpribék sem fújt még soha pofán könnygázzal, és nem küldött haza vízágyúval, nem oszlattak és nem bántottak? De gyurcsánypapa kegyeltje, gergényi barátotok kardlaposai sem jelentek még meg egyetlen tüntetéseteken sem, hogy rajtatok próbálják ki a lovak patáját és a kardlap ütőerejét. Nem vittek még közületek senkit se börtönbe azért, mert kimondta szabadon a véleményét, ami tán nem tetszik ott fenn, a nagyoknak. Vonulhattatok, sőt, vonaglani is szabad itt, minden megengedett, és semmi nem tilos. Mert mindent szabad, ami nem tilos.

Miféle demokráciát követeltek ki, ha azt is megengedik nektek, hogy azt hazudjátok, politikamentes pedagógustüntetést tartotok, csak úgy, magatokféle demokráciát követelve a nemzeti ünnep kapcsán? Saját agymosottjaitokon kívül ki hiszi még el, hogy az a rendezvény, amihez csatlakozik az Együtt, a PM, a DK, az MSZP (szóval simán majdnem az egész baloldali söpredék, amely régen lopott már, és rég hazudott álságos demokráciát), az amúgy teljesen politikamentes? Komolyan azt gondoljátok, a pukli coming outja előtt senki nem tudta, ki is az, aki most megmondó embert játszik több ezer pedagógus nevében?  Csak szólok, diribá’, apád és nagyapád idejében, tudod, amikor még nem volt demokrácia, vagy mifene, ha kimentek volna tüntetni, csak úgy, pártatlanul, szépen megverték volna őket egy Múzeum körúti kapualjban. Csak úgy, ahogy velünk tették, egyetlen megátalkodott és rendszerellenesnek kikiáltott kokárdáért. De gondolom, ők erről nem mesélhetnek, mert akkor éppen büszke fejjel az Internacionálét harsogták a párttribün védett árnyékában. Na, ha ez a pukliféle, baloldali, nagyfene „demokrácia”, ez az ávós-kivégzős-bebörtönzős-beárulós-besúgós világ, amit te visszasírsz, csak úgy, örökletes jogon és alapon, hát én nem kérek belőle.

És mondjátok csak, miféle pedagógusok vagytok ti, hogy arra tanítjátok az ifjúságot, a nemzeti ünnep nem a megemlékezésről szól. Nem nemzetünk nagyjai előtt kell tisztelegni, hanem álságosan szakmai köntösbe burkolt ellenzéki habiszti-hisztit kell rendezni. Mert tüntetni oly jó, hazudni, megvezetni pedig annyira demokratikus, ugye? Olyan szabadok akartok lenni, olyan demokratikusan élni, hogy lehessen itt szabadon lopni, csalni és hazudni. Miféle pedagógusok vagytok ti, akik arra tanítjátok a diákokat, hogy a demokrácia az általatok visszasírt gyurcsány-féle szemkilövető, kardlapoztató, migránsokat becsalogató, a fél országot kiárusító, nemzetközi politikai ribancoknak behasaló világ. És miféle demokraták vagytok ti, akik listázzák, kivel nem akarnak és hajlandók, csak úgy, a közös cél érdekében összefogni? 

Hát van egy rossz hírem! Nem tüntetni, hanem tanítani kellene. Mondjuk tisztességgel, bár az felétek nem éppen népszerű fogalom, ahogy a becsület és a hűség is csúnya szitokszavak. Amúgy öröklött rettegési alapon. Gerinc híján tisztességgel és becsülettel bírni pedig igen nehéz! És ha már a demokráciáért vinnyogtok, párttámogatással a hátatok mögött, legalább azt illene tudni, miféle demokráciát is követeltek. Örülnék, ha a nagy horderejű bejelentés előtt inkább ezt fogalmaznátok meg, csak úgy, hirtelenjében, ha már tanároknak nevezitek magatokat. És elhiszem azt is, hogy zseniális megoldásaitok vannak a provokátorok leszerelése, bár azt nem tudom, ki a csoda akarna elmeroggyantakat provokálni egy nemzeti ünnepen. Gyanítom, sokan csak szánakozva röhögnek szánalmas görcsöléseteken, hogy még többet hazudhassatok a jónép pofájába. 

De hajrá, biztos sikerülni fog az önmegvalósítás, ahogy a pénzgyűjtés is, mert hát befőttesüveg és kartondoboz nélkül tifelétek úgysincs tüntike. Az ígért elszámolást pedig valahogy sosem vizsgálja a NAV… Engem már csak egy dolog érdekel: valaki elhiszi még, hogy ez az egész hisztérikus őrjöngés valóban a tanárokról és a diákokról szól? Mert nekem nagyon úgy tűnik, éppen az ő f…uk esett kézre kellően a csalánveréshez. Ők az eszközei a kormánydöntögető álmokat ringató, magát baloldalinak hazudó, hazaáruló, nemzettelen és nemtelen csürhének.

Szóval várom a nagy, demokratikus heppeninget, mely remélem, nem fullad ki amolyan bükiféle hátraarcos performanszban. Vagy ha igen, hát azért, mert a nép, az istenadta nép végre felébred csipkerózsa álmából, és rájön, mekkora hazug bagázs vagytok ti, csak úgy, El Kúrcsány után szabadon. Rájön, hogy nem a baloldallal van a hiba, hanem azzal, hogy ti még ahhoz sem tartoztok.  Nem vagytok ti még baloldaliak se, demokraták se, csak hazug, fogalomzavarban szenvedő, megélhetési politikusok és önmegvalósulásra vágyó, kielégületlen és boldogtalan emberek, akik jobban szeretik mindig máséval verni a csalánt. Mert lehet, hogy kívülről páraknak úgy látszik, ti vagytok a jók, az igazi, klasszikus balosok, csak éppen belülről rohad az egész, nemzetáruló, őseit megtagadó, magát demokratának hazudó, a baloldalról fogalmakkal sem bíró, elkurvult lényetek és rendszeretek.



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

ANTIDEMOKRATIKUS AGYKATYVASZ…. …avagy ruszkik haza, csak úgy, a CEU okán Itten, kérem, nincsen demokrácia. Mondjuk éjjel sikítva ébredtem álmomból, mert azt álmodtam, hogy a tüntető balliberális csürhe átvette a hatalmat, és Gizi néni jól bevált ernyőjével veri fejen a népet, most éppen a pedagógus hiszti után, a CEU okán. Bár Gizi néni nem tudja, hogy mi az a CEU, de tegnap jó buli volt a dékás haverokkal kimenni tüntetni. Sütött a nap, itt a tavasz, az orvos szerint pedig jót tesz egy kis séta. Zárva volt ugyanis az esztéká, és a piacolás sem lehetett alternatíva, hát legyen egy kis virágvasárnapi vidám vasárnap. Ment tehát, és hívta magával szomszéd Zsuzsit, akinek a férje épp pecázni volt a haverokkal. Kitolta hát Zsuzsi a babakocsit, benne Kisbencével, majd rászólt mobilon apára, menjen már ő is, jó a buli. Amolyan prájdos a hangulat. Szól a zene a teherautón, néha skandálnak valami zorbánellenest, és az most nagyon trendi. Nagyobb buli, mint vasárnap soppingo

BOLTOS JÓZSI MEGTÉRÉSE

(egy ismerős mesélte, valós történet alapján) Volt egyszer, hol nem volt, volt egyszer a srác. Na jó, inkább már férfiember, amolyan középkorú, stabil egzisztenciával, kicsinyke bolttal, sok vevővel, igazán jó hobbival. Szerette őt mindenki, vidám, jó kedélyű ember volt, akinél a vevők nem csak a vásárlás rövidebb – hosszabb idejére ragadtak le. Én is mindig kedveltem, különösen, mert amolyan igazi, tökös, jobboldali radikális pasinak ismertem meg. A boltjában is vállalta ezirányú kötődését, igaz, zsidózni csak pajeszos - kaftános vevők híján kezdett neki. Mert hát az üzlet, az üzlet. Ám az élet mindig tartogat meglepetéseket és eget – földet rengető változásokat. Ilyen volt a migránsáradat. Barátunk, aki korábban cigányt, négert vadul hajított ki boltjából, elkötelezett migráns - simogató lett. Járt ki a pályaudvarokra, terekre, szállított adományt, vásárolt és vitt mindent, amit csak jónak gondolt. Ment éjjel és nappal, mint zsidóban a fájdalom. Én is ritkán