Ugrás a fő tartalomra

A NEMZETTELEN STRAPAKANCA ÉS A NEMZET VAGINÁJA



Úgy látszik, a migránsok zsohárzsuzsikája nagyon nem tudja elfelejteni megaláztatását, melyet K.O. formájában gyűjtött be Budaházy Eddától. Gyanítom, ennek köszönhető, hogy nyilvános posztjában nemes egyszerűséggel előbb a Nemzet Vaginájának, majd gyógyszere elgurulván már vadul acsarkodva a Nemzet Pinájának szólítja a Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom alapítóját.

Nos, alpáriságán nincs mit csodálkozni. Aki ennyi időt tölt el a mélyigénytelen, műveletlen, sokszor analfabéta migránsok tömegében, a testi, lelki és szellemi mocsok közepén, kellő kompenzáció (vagy mondjuk azt, ba….tlanság) híján maga is lemegy kutyába. Ráadásul valószínűleg nagyon sértő lehet ránézve, hogy őt még nem nevezték ki – csak úgy, a köreikben úgyis szent Internacionálé nyomán, szabadon – Nemzetközi Vaginának. Hiszen várnunk sem kell rá, zsohárasszony már jó ideje nemzetközivé tette saját világát és vagináját.

Mondjuk, ha egy nő, egy magát anyának valló lény problémának tartja, hogy a gyereket három évesen oviba dugjuk, azért az gáz. Vagy még életében nem hallott szocializációról, pedig jobb helyeken már a kutyát is szocializálják, apró kölyökkortól, nemhogy a gyereket. Ám számára az otthoni, lepkegyűjtéssel tarkított – vagy azzal kiváltott – szűkkörű oktatás a szocializáció csúcsa, no és az, ha gyermekei számára szép, színes a világ és az új papa. Persze az se baj, ha hakni útjai során sógor, koma, néni és ángyi neveli a gyereket, hiszen a szép, színes, multikulti világba belefér, ha anya hetekig nincs kézközelben. Mondjuk amikor épp Leszboszon migránsokat simogat – saját csemetéi buksija helyett.

Nincs ezzel baj, mindenki úgy él, ahogy akar. Csak éppen nincs sok joga belevauzni más életébe akkor, ha az övé elcseszett. Elcseszett, még ha ő azt is hazudja, nagyon tuti. Különösen akkor nem, ha őt a K.O-ban kiütő ellenfele boldog, kiegyensúlyozott házasságban él, és minden gyermeke manapság ugyan nem trendi módon, de egy apa terméke. Lehet, hogy fáj, amiért ezt nem tudta überelni, ám ettől még fröcsögve gyűlölködni sem kell(ene). Bár… tőlük a szitok és a mocskolódás a mi fülünkben már dicséretként cseng.

Mivel ő keresetlen – és nőietlen – szavakkal közölte hőn utált ellenfelével, hogy „az én princimből kurvagyorsan húzzon kifelé!” , mi kedvesen, ám hozzá hasonló stílusban kérjük, a mi országunkból az összes migránsával együtt kurvagyorsan húzzon kifelé. Mondjuk a szír amorozójáig. Vagy vele együtt. Jó messzire.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nyájak, csordák, szellemek

  Azért van annak valami furcsa bája, hogy ha az ember nem akar egyik birkanyájba se beállni bégetni, akkor az egyik nyáj számára fideszbérenc lesz, a másik nyáj számára meg libsi. Úgy aggatjuk a sztereotip jelzőket, mintha kötelező lenne. Nincs átmenet, nincs gondolkodás, csak rekedt, unalmas, egyhangú bégetés. Van annak valami furcsa bája, hogy az emberek manapság a tényközlést összekeverik a véleménnyel, és számukra, de csak a számukra már maga a tény is vélemény, ami valamelyik birkanyáj számára rossz, a másiknak jó. Mert gondolkodni nem trendi, egyszerűbb kicsi dobozokba zárni és felcímkézni mindent. Van valami furcsa bája annak, hogy én ettől már hányni sem tudok, csak sztoikus nyugalommal várom, hogy megfosszák a nyájakat a bundácskájuktól, és szépen levágják őket, így végre valami valós hasznot is hajtva a társadalom számára.  Megjelent: hunhir.info 2020.01.24.

Miért történelmietlen Horthyt fasisztázni?

Valljuk be, van annak valami bája, amikor a tornából felmentettek társasága mellé csatlakoznak a történelemből felmentettek, és egy gigamega utcai demonstráció keretében akarják megmagyarázni saját bénaságukat és tudatlanságukat. Legalább ennyire értelmezhetetlen számomra a jelenlegi magyar köznyelv, mely előszeretettel köpködi fel magából – mint egy irritáló slejmet a torkából – a fasiszta, náci jelzőket csak úgy, spontán, minden neki nem tetsző, vagy az övével ellenkező véleményt megfogalmazó számára. És éppen ezért ennyire bájos az a naivitás és/vagy ostobaság, hogy a Horthy Miklós kormányzó emlékére meghirdetett esemény ellen antifasiszták tiltakoznak. Most abba ne menjünk bele, hogy kicsiny országunkban már mindennek van egy „anti”-ja, sőt, még az „anti”-nak is. Vegyük tudomásul, hogy mostanság divat „anti”-nak lenni, bármi ellen és kész. Horthy Miklós Horthyt fasisztázni, és ellene antifasisztáskodni azonban már több mint röhejes. De h

Spontán mulatozás után összebalhéztak az ajándékon a cigány tüntetők

  Elér minket a tüntetési szezon. Vélhetőleg mindenki Gyuri bácsija ráeszmélt, hogy magyar kedvencei nem igazán díjazzák a hóban-fagyban ácsorgást, a tornából felmentetteknek ez nem igazán megy. Főleg nem, ha közben bezár a Spar, és már nem tudják lélekmelegítőkkel a hőn szeretett Kossuth téren tartani a bagázst. Úgy két hónap fáziskéséssel sikerült tehát megtartani egy demonstrációt a gyöngyöspatai ítélet kapcsán. Ott jártunk mi is. Gyülekezett hát a buszokkal odaszállított jónép a Nyugati pályaudvar előtt, igaz, az eseménynél még saját cigány hősük nevét sem voltak képesek leírni, bár az is lehet, hogy csak a nagy szeretetben rontották el Puczi Béla nevét, és keresztelték át Puszinak, de kicsire nem adunk. A röpke ötsoros hír többi része sem nagyon ment hibátlanul, de legalább azt tudták, miért tüntetnek: a szegregáció ellen, a szabad bíróságokért és a gyöngyöspatai romákért, akik az istennek sem kapnak pénzt, folyton csak képzést, tanítást ajánlanak ne