Ugrás a fő tartalomra

A NEMZETTELEN STRAPAKANCA ÉS A NEMZET VAGINÁJA



Úgy látszik, a migránsok zsohárzsuzsikája nagyon nem tudja elfelejteni megaláztatását, melyet K.O. formájában gyűjtött be Budaházy Eddától. Gyanítom, ennek köszönhető, hogy nyilvános posztjában nemes egyszerűséggel előbb a Nemzet Vaginájának, majd gyógyszere elgurulván már vadul acsarkodva a Nemzet Pinájának szólítja a Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom alapítóját.

Nos, alpáriságán nincs mit csodálkozni. Aki ennyi időt tölt el a mélyigénytelen, műveletlen, sokszor analfabéta migránsok tömegében, a testi, lelki és szellemi mocsok közepén, kellő kompenzáció (vagy mondjuk azt, ba….tlanság) híján maga is lemegy kutyába. Ráadásul valószínűleg nagyon sértő lehet ránézve, hogy őt még nem nevezték ki – csak úgy, a köreikben úgyis szent Internacionálé nyomán, szabadon – Nemzetközi Vaginának. Hiszen várnunk sem kell rá, zsohárasszony már jó ideje nemzetközivé tette saját világát és vagináját.

Mondjuk, ha egy nő, egy magát anyának valló lény problémának tartja, hogy a gyereket három évesen oviba dugjuk, azért az gáz. Vagy még életében nem hallott szocializációról, pedig jobb helyeken már a kutyát is szocializálják, apró kölyökkortól, nemhogy a gyereket. Ám számára az otthoni, lepkegyűjtéssel tarkított – vagy azzal kiváltott – szűkkörű oktatás a szocializáció csúcsa, no és az, ha gyermekei számára szép, színes a világ és az új papa. Persze az se baj, ha hakni útjai során sógor, koma, néni és ángyi neveli a gyereket, hiszen a szép, színes, multikulti világba belefér, ha anya hetekig nincs kézközelben. Mondjuk amikor épp Leszboszon migránsokat simogat – saját csemetéi buksija helyett.

Nincs ezzel baj, mindenki úgy él, ahogy akar. Csak éppen nincs sok joga belevauzni más életébe akkor, ha az övé elcseszett. Elcseszett, még ha ő azt is hazudja, nagyon tuti. Különösen akkor nem, ha őt a K.O-ban kiütő ellenfele boldog, kiegyensúlyozott házasságban él, és minden gyermeke manapság ugyan nem trendi módon, de egy apa terméke. Lehet, hogy fáj, amiért ezt nem tudta überelni, ám ettől még fröcsögve gyűlölködni sem kell(ene). Bár… tőlük a szitok és a mocskolódás a mi fülünkben már dicséretként cseng.

Mivel ő keresetlen – és nőietlen – szavakkal közölte hőn utált ellenfelével, hogy „az én princimből kurvagyorsan húzzon kifelé!” , mi kedvesen, ám hozzá hasonló stílusban kérjük, a mi országunkból az összes migránsával együtt kurvagyorsan húzzon kifelé. Mondjuk a szír amorozójáig. Vagy vele együtt. Jó messzire.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Spontán mulatozás után összebalhéztak az ajándékon a cigány tüntetők

  Elér minket a tüntetési szezon. Vélhetőleg mindenki Gyuri bácsija ráeszmélt, hogy magyar kedvencei nem igazán díjazzák a hóban-fagyban ácsorgást, a tornából felmentetteknek ez nem igazán megy. Főleg nem, ha közben bezár a Spar, és már nem tudják lélekmelegítőkkel a hőn szeretett Kossuth téren tartani a bagázst. Úgy két hónap fáziskéséssel sikerült tehát megtartani egy demonstrációt a gyöngyöspatai ítélet kapcsán. Ott jártunk mi is. Gyülekezett hát a buszokkal odaszállított jónép a Nyugati pályaudvar előtt, igaz, az eseménynél még saját cigány hősük nevét sem voltak képesek leírni, bár az is lehet, hogy csak a nagy szeretetben rontották el Puczi Béla nevét, és keresztelték át Puszinak, de kicsire nem adunk. A röpke ötsoros hír többi része sem nagyon ment hibátlanul, de legalább azt tudták, miért tüntetnek: a szegregáció ellen, a szabad bíróságokért és a gyöngyöspatai romákért, akik az istennek sem kapnak pénzt, folyton csak képzést, tanítást ajánlanak ne

ISKOLA A HATÁRON - avagy Európa megleckéztetése

Osama Abdel-Muhsen Alghadab nem bocsát meg László Petrának. Szíve joga. Nem keresztény, nem ismeri a tanítást: „bocsáss meg az ellenünk vétkezőknek”. Ő másban hisz, és másként él, számára a hitetlen értéktelen. Én pedig nem bocsátom meg neki azt, hogy betört az országomba. Azt, hogy nem kopogtatott az ajtón, hanem áttörve az ablakot ránk rontott. De azt sem, ahogy társaival együtt követelt, elvárt, amolyan „nekünkmindenjármertmenekültekvagyunk” alapon. Nem bocsátom meg neki, hogy Szerbia magyar lakta falvaiból, városaiból kuplerájt csináltak. És nem bocsátom meg azt sem, hogy szeméttelepet gyártottak ebből a meseszép országból. Nem bocsátom meg a Keleti pályaudvart, amelyet magyar családok hetekig elkerültek. Nem bocsátom meg neki Röszkét, amely jó pár napig überelte a legkeményebb cigánytelepet is. Röszkét, amely Ásotthalom és a Keleti után a migráns-válság újabb ikonikus helye lett. Röszkét, ahová még a határzár előtt elmentünk. Horgosról indultunk. A vasúti sín mel

Miért történelmietlen Horthyt fasisztázni?

Valljuk be, van annak valami bája, amikor a tornából felmentettek társasága mellé csatlakoznak a történelemből felmentettek, és egy gigamega utcai demonstráció keretében akarják megmagyarázni saját bénaságukat és tudatlanságukat. Legalább ennyire értelmezhetetlen számomra a jelenlegi magyar köznyelv, mely előszeretettel köpködi fel magából – mint egy irritáló slejmet a torkából – a fasiszta, náci jelzőket csak úgy, spontán, minden neki nem tetsző, vagy az övével ellenkező véleményt megfogalmazó számára. És éppen ezért ennyire bájos az a naivitás és/vagy ostobaság, hogy a Horthy Miklós kormányzó emlékére meghirdetett esemény ellen antifasiszták tiltakoznak. Most abba ne menjünk bele, hogy kicsiny országunkban már mindennek van egy „anti”-ja, sőt, még az „anti”-nak is. Vegyük tudomásul, hogy mostanság divat „anti”-nak lenni, bármi ellen és kész. Horthy Miklós Horthyt fasisztázni, és ellene antifasisztáskodni azonban már több mint röhejes. De h