Ugrás a fő tartalomra

VÁROSNÉZŐ KÖRSÉTA AZ ANONYMUS-SZAL - AVAGY HOL A RENDSZERHIBA?

Városnéző körsétát tartott tegnap a magyar Anonymus csoport. Vártak vagy ezernyi embert, hiszen ennyien jelezték részvételi szándékukat a facebookon, ám végül úgy megunták a sok-sok tüntikét, hogy el se jöttek.
Az a száz ember, aki ott volt, lelkesen várta, mi lesz. Néhány törzsszurkoló, izé, törzstüntető aggastyán megjelent, nézegette a netről kinyomtatott maszkot és várta a csodát.
Amúgy igazuk van, teljesen egészséges ez a sok esti körséta a levegőn. Kisnyögdíjból nem futja wellness-re, meg fitneszre, hát itt letudják.
Voltak beszédek is, már a Gellért téren kezdődtek. A hangosbeszélő recsegett, érteni egy szót sem lehetett, de előkerült egy mikrofon. Az csak halk volt. A sok profi számítógépes guru egy tisztességes hangosítást nem tudott összehozni. Vagy nem is volt ott egy hacker sem? Gyanítom, ők otthon maradtak.
Azért volt megélhetési nemzeti mutyiárus, aki felmérve a terepet rájött, a liberális egyetemista bulin nincs sok keresnivalója nemzeti trikolórra, karddal turullal, de még a Fradi sál sem menő.
Szóval voltak beszédek. Abból, amit véletlenül hallani lehetett, megtudtam például, hogy az evolúció útja az erőszakmentesség, és hogy minden az égvilágon rendszerhiba, a környezetszennyezéstől kezdve Vida Ildikó létezéséig. A Parlamentig tartó vonulás során annyiszor skandálták különféle szókapcsolatokban a rendszerhibát, hogy már lassan magamat is annak éreztem, de a rendezvényt mindenképp.
A kedvenc szlogen a "Nem kell Orbán, nem kell Gyurcsány, szabad népnek nem kell kúrmány" lett. Ahogy láttam, nekik is tetszett, mert egy hang állandóan élesen belevisított.
Városnéző körsétánk a Gellért téren kezdődött, onnan a "tömegnek" nevezett turistacsoport átvonult a Szabadság hídon, több BKV-használó legnagyobb örömére, őket is egészségügyi sétára kényszerítve. Mókás látvány volt a masírozó pár tucatnyi lázadó, kísérve kétszer annyi rendőr és legalább tucatnyi rendőrautó által. A Váci utca és a Petőfi Sándor utca népe békés lemondással szemlélte az újabb menetet, lassan belejön a Belváros a tüntikékbe. A József Nádor tér sem maradhatott ki, kapott a már bezárt minisztérium pár szlogent, uszkve öt perc erejéig, majd futottak előre a rendőrök: gyerünk tovább. Kisebb kurflik, irány a Bazilika. Ez csak három percet érdemelt, kevésbé volt érdekes a pedofil papok emlegetése, mint a zártkapus minisztérium.
Irány a Bank Center! Lassan a tüntetések kultikus helye lesz, de hogy most ide minek mentünk, nem tudom. A mikrofon halk volt, szóval lövésem sincs, kinek és mit üzentek az üres és bezárt épületben, de célja biztos volt a megállásnak. Vagy csak elfáradtak?
Megemlékeztek a Szabadság térről, felsorolva annak minden nevezetességét, még az amerikai követséget sem kihagyva. A vak sötétben egy-két rikkantás is elhangzott, majd irány a Vértanúk tere. Hogy miért, ne kérdezd, meg sem álltak - egészen a Parlamentig.
Ahol be is jelentették a tüntetés végét, majd békésen, egy kis ráadás erejéig a szép épület elé vonultak. Gyanítom azért, mert rájöttek, ott jobb képek készíthetők maszkos mivoltukról, mint a metró ócska szocreál épületével a háttérben.
Eljött az este vége, megvolt a séta, spórolva megint egy napi fitnesz belépő, úgyhogy ők is megunták, majd hazamentek. Véget ért a móka mára, zárult Anonymus mókatára. Úgyhogy most lelkesen várom, lelkesedésem hiányában mikor hackelnek meg lelkesen engem is. Gyanítom, a rendszerhiba mégsem bennem van.


2014-11-06




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Spontán mulatozás után összebalhéztak az ajándékon a cigány tüntetők

  Elér minket a tüntetési szezon. Vélhetőleg mindenki Gyuri bácsija ráeszmélt, hogy magyar kedvencei nem igazán díjazzák a hóban-fagyban ácsorgást, a tornából felmentetteknek ez nem igazán megy. Főleg nem, ha közben bezár a Spar, és már nem tudják lélekmelegítőkkel a hőn szeretett Kossuth téren tartani a bagázst. Úgy két hónap fáziskéséssel sikerült tehát megtartani egy demonstrációt a gyöngyöspatai ítélet kapcsán. Ott jártunk mi is. Gyülekezett hát a buszokkal odaszállított jónép a Nyugati pályaudvar előtt, igaz, az eseménynél még saját cigány hősük nevét sem voltak képesek leírni, bár az is lehet, hogy csak a nagy szeretetben rontották el Puczi Béla nevét, és keresztelték át Puszinak, de kicsire nem adunk. A röpke ötsoros hír többi része sem nagyon ment hibátlanul, de legalább azt tudták, miért tüntetnek: a szegregáció ellen, a szabad bíróságokért és a gyöngyöspatai romákért, akik az istennek sem kapnak pénzt, folyton csak képzést, tanítást ajánlanak ne

ISKOLA A HATÁRON - avagy Európa megleckéztetése

Osama Abdel-Muhsen Alghadab nem bocsát meg László Petrának. Szíve joga. Nem keresztény, nem ismeri a tanítást: „bocsáss meg az ellenünk vétkezőknek”. Ő másban hisz, és másként él, számára a hitetlen értéktelen. Én pedig nem bocsátom meg neki azt, hogy betört az országomba. Azt, hogy nem kopogtatott az ajtón, hanem áttörve az ablakot ránk rontott. De azt sem, ahogy társaival együtt követelt, elvárt, amolyan „nekünkmindenjármertmenekültekvagyunk” alapon. Nem bocsátom meg neki, hogy Szerbia magyar lakta falvaiból, városaiból kuplerájt csináltak. És nem bocsátom meg azt sem, hogy szeméttelepet gyártottak ebből a meseszép országból. Nem bocsátom meg a Keleti pályaudvart, amelyet magyar családok hetekig elkerültek. Nem bocsátom meg neki Röszkét, amely jó pár napig überelte a legkeményebb cigánytelepet is. Röszkét, amely Ásotthalom és a Keleti után a migráns-válság újabb ikonikus helye lett. Röszkét, ahová még a határzár előtt elmentünk. Horgosról indultunk. A vasúti sín mel

Miért történelmietlen Horthyt fasisztázni?

Valljuk be, van annak valami bája, amikor a tornából felmentettek társasága mellé csatlakoznak a történelemből felmentettek, és egy gigamega utcai demonstráció keretében akarják megmagyarázni saját bénaságukat és tudatlanságukat. Legalább ennyire értelmezhetetlen számomra a jelenlegi magyar köznyelv, mely előszeretettel köpködi fel magából – mint egy irritáló slejmet a torkából – a fasiszta, náci jelzőket csak úgy, spontán, minden neki nem tetsző, vagy az övével ellenkező véleményt megfogalmazó számára. És éppen ezért ennyire bájos az a naivitás és/vagy ostobaság, hogy a Horthy Miklós kormányzó emlékére meghirdetett esemény ellen antifasiszták tiltakoznak. Most abba ne menjünk bele, hogy kicsiny országunkban már mindennek van egy „anti”-ja, sőt, még az „anti”-nak is. Vegyük tudomásul, hogy mostanság divat „anti”-nak lenni, bármi ellen és kész. Horthy Miklós Horthyt fasisztázni, és ellene antifasisztáskodni azonban már több mint röhejes. De h