Ugrás a fő tartalomra

MERT TÜNTETNI JÓ...

Elegáns, újlipótvárosi idősödő hölgyek, csokornyakkendőben kutyát sétáltató fiatalember, betépett fejű, szakállas-bozontos egyetemista, a tömeg előtt forgolódó, sikongató tiniket szállító fehér limuzin. Háttérben az Andrássy út fényei és méregdrága üzletei. Mintha valamiféle harmadrangú amerikai film forgatásába csöppent volna az ember.
Az egyik idős hölgy felkapja a fejét, és azt mondja barátnőjének: ""Ez tetszik, ezt átvesszük!". Majd elkezdi skandálni, hogy "Orbán takarodj".
Ők ugyanis esti program gyanánt tüntettek. Merthogy tüntetni kell. Kicsit olyan volt, mint egy időutazás. Régen, még gyerekkoromban hétfőn nem volt tévéadás. Olyankor az emberek alternatív programokat szerveztek: sétálni mentek, összeültek a családok és beszélgettek, kártyáztak, társasoztak, vagy jobb híján kocsmázni mentek. Ma, ha szar a tévéadás vagy már unalmas a bridzs parti, tüntetni járnak. Ez a trendi.
Szombaton a korrupció és a jogtalanságok ellen, ami így hirtelen, uszkve húsz év után végre eszébe jutott valakinek. Mintha új lenne ebben az országban a dolog, mintha hirtelen csöppent volna közénk a sok-sok jogtalanság és a temérdek korrupt politikus. Vasárnap meg összegyűlt a csürhe a NAV elnök ellen, aki amúgy olyan, mintha egy szado-mazo felnőttfilmből esett volna felfelé a posztjára.
Tüntetni akkor jó, ha lehet menetelni. Bugi a lábban, irány a város, még az idő is jó. A pár kilométer alatt ugyan elhullik néhány lelkes, de fájós lábú és idősödő demonstrátor, de aki kitart, az nagyon aktív. Mondja a szlogeneket, csalogatja a nézelődő, értetlen arcú külföldieket, hogy tartsanak vele, büszkén mutatja felfelé otthon gyártott - hol poénos, hol nagyon ócska - táblácskáit, lengeti az EU-s zászlót, zeng a budai vár, kuncognak a kormányőrök. Kifejezetten cukik az idősödő lelkesedők, és legalább nem szelfiznek kőkorszaki mobiljaikkal. Csak mennek és skandálnak, esti program gyanánt. Cuki az a fiatal lány is, aki épp keresi az útját az életben. Abban az életben, amelyik már jó párat belerúgott, most pedig alternatívaként pártokat kínál neki.
Mert hisszük, pártosodni kell, még akkor is, ha ezek a tüntikék pártfüggetlenek. Vagy legalábbis annak vannak hirdetve. Szóval pártosodni kell, mert anélkül nem tudjuk magunkat bedobozolni. És nem lehet minket sem bedobozolni. Márpedig a doboz fontos! Még jó, hogy egymásról nem tudják, melyikük DK-s, ki MSZP-s vagy miegyéb, mert tán maguktól is gyorsan elhatárolódnának.
Ha pedig már beálltunk a megfelelő sorba és oldalra is, akkor lehet szelfizni. A József Nádor tér nem épp a város legszebb tere, de a nagy facebookos baráti közösség biztos értékeli majd, hogy vagányul tüntettünk így szombat-vasárnap este. Legalábbis így hitte ott néhány csoportnyi fiatal. Lelkes szelfi-kísérleteik kitöltötték az unalmas és már rohadtul elcsépelt szónoklatokat, ők pedig csacsogtak édesen még a Himnusz alatt is.
Orbán takarodj! De hová? És ki jöjjön helyette? Párfüggetlen a rendezvény, nem lehet hát alternatív neveket skandálni. De még ha lehetne, akkor sem tudnának. Mert nincs, egyetlen egy sem.
Maradnak hát a tüntikék, a Kossuth téri beköltözések, szónoklatok, táblácskák, na és persze mindig, mindenhol a pénzgyűjtések. Mert minden tüntike pénzbe kerül, sokba, valakinek. Ki tudja, kinek...



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nyájak, csordák, szellemek

  Azért van annak valami furcsa bája, hogy ha az ember nem akar egyik birkanyájba se beállni bégetni, akkor az egyik nyáj számára fideszbérenc lesz, a másik nyáj számára meg libsi. Úgy aggatjuk a sztereotip jelzőket, mintha kötelező lenne. Nincs átmenet, nincs gondolkodás, csak rekedt, unalmas, egyhangú bégetés. Van annak valami furcsa bája, hogy az emberek manapság a tényközlést összekeverik a véleménnyel, és számukra, de csak a számukra már maga a tény is vélemény, ami valamelyik birkanyáj számára rossz, a másiknak jó. Mert gondolkodni nem trendi, egyszerűbb kicsi dobozokba zárni és felcímkézni mindent. Van valami furcsa bája annak, hogy én ettől már hányni sem tudok, csak sztoikus nyugalommal várom, hogy megfosszák a nyájakat a bundácskájuktól, és szépen levágják őket, így végre valami valós hasznot is hajtva a társadalom számára.  Megjelent: hunhir.info 2020.01.24.

Miért történelmietlen Horthyt fasisztázni?

Valljuk be, van annak valami bája, amikor a tornából felmentettek társasága mellé csatlakoznak a történelemből felmentettek, és egy gigamega utcai demonstráció keretében akarják megmagyarázni saját bénaságukat és tudatlanságukat. Legalább ennyire értelmezhetetlen számomra a jelenlegi magyar köznyelv, mely előszeretettel köpködi fel magából – mint egy irritáló slejmet a torkából – a fasiszta, náci jelzőket csak úgy, spontán, minden neki nem tetsző, vagy az övével ellenkező véleményt megfogalmazó számára. És éppen ezért ennyire bájos az a naivitás és/vagy ostobaság, hogy a Horthy Miklós kormányzó emlékére meghirdetett esemény ellen antifasiszták tiltakoznak. Most abba ne menjünk bele, hogy kicsiny országunkban már mindennek van egy „anti”-ja, sőt, még az „anti”-nak is. Vegyük tudomásul, hogy mostanság divat „anti”-nak lenni, bármi ellen és kész. Horthy Miklós Horthyt fasisztázni, és ellene antifasisztáskodni azonban már több mint röhejes. De h

Spontán mulatozás után összebalhéztak az ajándékon a cigány tüntetők

  Elér minket a tüntetési szezon. Vélhetőleg mindenki Gyuri bácsija ráeszmélt, hogy magyar kedvencei nem igazán díjazzák a hóban-fagyban ácsorgást, a tornából felmentetteknek ez nem igazán megy. Főleg nem, ha közben bezár a Spar, és már nem tudják lélekmelegítőkkel a hőn szeretett Kossuth téren tartani a bagázst. Úgy két hónap fáziskéséssel sikerült tehát megtartani egy demonstrációt a gyöngyöspatai ítélet kapcsán. Ott jártunk mi is. Gyülekezett hát a buszokkal odaszállított jónép a Nyugati pályaudvar előtt, igaz, az eseménynél még saját cigány hősük nevét sem voltak képesek leírni, bár az is lehet, hogy csak a nagy szeretetben rontották el Puczi Béla nevét, és keresztelték át Puszinak, de kicsire nem adunk. A röpke ötsoros hír többi része sem nagyon ment hibátlanul, de legalább azt tudták, miért tüntetnek: a szegregáció ellen, a szabad bíróságokért és a gyöngyöspatai romákért, akik az istennek sem kapnak pénzt, folyton csak képzést, tanítást ajánlanak ne