Ugrás a fő tartalomra

A VEGYTISZTA HISZTI

Megmondom őszintén, magasról teszek arra, hogy nyitva vannak-e a boltok, vagy sem vasárnap. Eddig se jártam se Auchanba, se Metroba, se Tescoba, a plázáktól pedig agyhúgykövet kapok. Szóval az én életemben pont semennyi változást nem okoz, ha nyitva vannak, ha zárva.

Persze megértem én az embereket, különösen a rettentően elfoglalt, és nagy eséllyel szombat este is tízig robotoló irodistákat, közalkalmazottakat, banki ügyintézőket, tanárokat, óvónőket is. Sőt, azokat is, akik csak és kizárólag családilag bírják elintézni a bevásárlást, és megvárják, míg a pár mindkét tagja otthon lesz. Nagy eséllyel ez csak a vasárnap lehet, hiszen egy párból a nagy számok törvénye alapján valamelyik biztos dolgozik szombaton is. Mindennapis. Csakvasárnapnem. És persze ne feledkezzünk meg a mániásokról, akik mindig csak vasárnap, és mindig csak ugyanabba a boltba jártak korábban, és számukra ez az egy év a kemény nyugtatók éve volt.

És hát, valljuk be, sokkal nagyobb fíling a vasárnapi shopping, amire el lehet cibálni a gyerekeket is. Mert hát milyen dolog, ha a kétéves vagy a négyéves nem áll ott, amikor eldöntjük, karaj vagy comb kerül-e a kocsiba. Máris le van tudva a családi program, nem kell a büdös kölykit még állatkertbe is elcipelni. Jó neki a pláza, ahol a teszkóban megvesszük a sok szart, amiből aztán majd trendi és rém egészséges kajákat főzünk, megfelelve a mulikulti elvásárásainak. Benézünk még háundembe,zarába, berskába, mert ott vannak most a „márkás” tömegszarok, ebben jár minden tini, tehát nem maradhat ki. És persze a plázában van multiplex mozi is, így már teljes a családi fíling, lehet butulásig nézni a sok szart, persze keményen tolva mellé a popcorn-cola kombót. Sőt, edzőterem is akad, szóval apuka le is nyomhatja rögtön a felszedett kalóriákat, amíg anyuka a pultnál körmöztet, gyerekeket lepasszolva a megőrző-zaciba. Multi itt, multi ott, tömény sötétség a fejekben, de ez kell a népnek. Ingyen cirkusz, a plázák és bevásárlóközpontok köntösébe csomagolva, napfény nélküli helyeken letolva a torkokon. Mert amíg nem ér be oda a fény, addig szédeleg benn a jónép. Ha nincs pénze, csak csöpög az árukon, és kimenve tán lecsap valakit a telefonjáért. Mert azt mondják, akkor vagy jó, ha trendi vagy, akkor vagy jó, ha plázákban mulatsz.

Na, ez az igazi multikulti életérzés! Mert azt ne higgyétek, hogy a libsi oldal tiértetek küzd olyan nagyon. Pont magasról tesznek ők is a vasárnapi zárvatartásra, simán bevásárolnak boltos Józsinál, vagy szombat reggel a piacon. Csak míg én a mű-helyeket utálom, a sarki kisbolt meg úgyis mindig nyitva van, addig ők arra tojnak, mi a jó a sok kereskedelemben dolgozónak, és mi lenne valóban jó a sok embernek. Meg nem kérdeznék őket, akarjátok-e, kell-e a dupla lóvé, vagy jó így, mert kell az idő másra is. Soha nem kutattak, soha nem kérdeztek. Nincs egy statisztika, nincsenek számok és adatok a kezükben, amivel valós és értékelhető lenne az érvelés. Őket vegytisztán csak a hiszti érdekli. De így választások előtt nem sokkal jó azt hazudni, hogy fontos nekik az ember.

A hiszti kell, ami amúgy éltető ereje az összes politikusnak, ha éppen ellenzékben van. Rossz, kiöregedő ribanccá válik mind, ha épp kevesebb a kezében a hatalom, és erejét már csak mű-balhékkal tudja megvillantani pár bólogató János előtt. Mert azért azt ne felejtsük el, négyévenként, választáskor semmi egyéb nem történik, pusztán a f---t cserélik ki a szánkban. Hol ilyenre, hol olyanra. Hol vasárnap nyitva levőre, hol pedig bezárósra.



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Spontán mulatozás után összebalhéztak az ajándékon a cigány tüntetők

  Elér minket a tüntetési szezon. Vélhetőleg mindenki Gyuri bácsija ráeszmélt, hogy magyar kedvencei nem igazán díjazzák a hóban-fagyban ácsorgást, a tornából felmentetteknek ez nem igazán megy. Főleg nem, ha közben bezár a Spar, és már nem tudják lélekmelegítőkkel a hőn szeretett Kossuth téren tartani a bagázst. Úgy két hónap fáziskéséssel sikerült tehát megtartani egy demonstrációt a gyöngyöspatai ítélet kapcsán. Ott jártunk mi is. Gyülekezett hát a buszokkal odaszállított jónép a Nyugati pályaudvar előtt, igaz, az eseménynél még saját cigány hősük nevét sem voltak képesek leírni, bár az is lehet, hogy csak a nagy szeretetben rontották el Puczi Béla nevét, és keresztelték át Puszinak, de kicsire nem adunk. A röpke ötsoros hír többi része sem nagyon ment hibátlanul, de legalább azt tudták, miért tüntetnek: a szegregáció ellen, a szabad bíróságokért és a gyöngyöspatai romákért, akik az istennek sem kapnak pénzt, folyton csak képzést, tanítást ajánlanak ne

ISKOLA A HATÁRON - avagy Európa megleckéztetése

Osama Abdel-Muhsen Alghadab nem bocsát meg László Petrának. Szíve joga. Nem keresztény, nem ismeri a tanítást: „bocsáss meg az ellenünk vétkezőknek”. Ő másban hisz, és másként él, számára a hitetlen értéktelen. Én pedig nem bocsátom meg neki azt, hogy betört az országomba. Azt, hogy nem kopogtatott az ajtón, hanem áttörve az ablakot ránk rontott. De azt sem, ahogy társaival együtt követelt, elvárt, amolyan „nekünkmindenjármertmenekültekvagyunk” alapon. Nem bocsátom meg neki, hogy Szerbia magyar lakta falvaiból, városaiból kuplerájt csináltak. És nem bocsátom meg azt sem, hogy szeméttelepet gyártottak ebből a meseszép országból. Nem bocsátom meg a Keleti pályaudvart, amelyet magyar családok hetekig elkerültek. Nem bocsátom meg neki Röszkét, amely jó pár napig überelte a legkeményebb cigánytelepet is. Röszkét, amely Ásotthalom és a Keleti után a migráns-válság újabb ikonikus helye lett. Röszkét, ahová még a határzár előtt elmentünk. Horgosról indultunk. A vasúti sín mel

Miért történelmietlen Horthyt fasisztázni?

Valljuk be, van annak valami bája, amikor a tornából felmentettek társasága mellé csatlakoznak a történelemből felmentettek, és egy gigamega utcai demonstráció keretében akarják megmagyarázni saját bénaságukat és tudatlanságukat. Legalább ennyire értelmezhetetlen számomra a jelenlegi magyar köznyelv, mely előszeretettel köpködi fel magából – mint egy irritáló slejmet a torkából – a fasiszta, náci jelzőket csak úgy, spontán, minden neki nem tetsző, vagy az övével ellenkező véleményt megfogalmazó számára. És éppen ezért ennyire bájos az a naivitás és/vagy ostobaság, hogy a Horthy Miklós kormányzó emlékére meghirdetett esemény ellen antifasiszták tiltakoznak. Most abba ne menjünk bele, hogy kicsiny országunkban már mindennek van egy „anti”-ja, sőt, még az „anti”-nak is. Vegyük tudomásul, hogy mostanság divat „anti”-nak lenni, bármi ellen és kész. Horthy Miklós Horthyt fasisztázni, és ellene antifasisztáskodni azonban már több mint röhejes. De h