Ugrás a fő tartalomra

HITELTELENÜL

Szar alak vagyok. Legalábbis a devizahitelesek Damm Andreája szerint. Szar alak vagyok, mert azt mertem mondani, senki nem fogott fegyvert senki fejéhez, hogy hitelt vegyen fel.
No persze nem nevesített a hölgy az uszkve háromszáz tüntikéző előtt, de kimondta. Ahogy azt is, hogy én, akinek nincs hitele, létemet és munkahelyemet a devizahitelesek nyomorának köszönhetem. Hogy miért? Mert szerinte a kis- és középvállalkozások mind-mind devizahitelből fejlődtek, és nekem ezért lehet munkahelyem. Az már mellékes, hogy a főnököm sem vett fel sose devizahitelt, de biztos ő is más hitelesek nyomorának köszönheti kicsi cége létét.
Sőt, azt is elmondta, teljesen normális dolog, hogy a kényelmesebb lakás, kényelmesebb kocsi, kényelmesebb élet iránti igényt az emberek hitelből, adott esetben devizahitelből elégítik, elégítették ki az emberek. Végül is igaz, szalonkocsi, ájfone és plazma tévé nélkül nem élet az élet.
Nos, lehet megkövezni, törölni, lefikázni, kiutálni, stb. Ám mivel megszólítva érzem magam, hát véleményt nyilvánítok.
Előre bocsátom, sajnálok minden embert, aki elveszíti otthonát, munkáját. Egyáltalán nem szeretem a bankokat, muszájból van egy, azaz egyetlen egy bankszámlám, ugyanis erre érkezik a fizetésem. Megértem és elfogadom az egyéni sorsokat, az okokat, az érveket, hogy miért kellett, hogy miért volt olyan rohadtul muszáj a bizonytalanra is eladósodni, devizahitelből kocsit, lakást, plazmatévét és nyaralást venni, bár... De ez egy másik téma.
Fejemhez vágták már azt is, hogy minden devizehiteles pontosan elolvasta a szerződést aláírás előtt, és abban nem szerepelt, hogy a törlesztőrészlet a háromszorosa is lehet, így csak és kizárólag a bankok a hibásak. Őket kell felelősségre vonni és megbüntetni, mert csak ők tehetnek mindenről.
Nos, ha a szerződésben NEM volt egy sor sem arról, hogy az árfolyam változásával a törlesztőrészlet is változhat, akkor jogos a panasz, és érdemes bírósághoz fordulni. Ha azonban benne szerepelt, hogy a törlesztőrészlet a devizaárfolyamok változása tükrében csökkenhet vagy emelkedhet, úgy azt gondolom, felelőtlenség volt aláírni.
Mi, amikor építéshez vettünk fel hitelt, négy banktól kértünk ajánlatot, és nem sajnáltam pár ezer forintot az ügyvédre, hogy átolvastassam vele, Háromra egyből azt mondta, alá ne írjam, mert lehet, hogy a törlesztőrészlet emelkedni fog. A negyediket írtuk alá, aminek a törlesztője garantált összeg volt a futamidő végéig. Mert volt ilyen is. Ja, és olyan törlesztőt vállaltunk csak - így logikusan kisebb összeget kaptunk -, amiről tudtuk, hogy akár a munka elvesztése, mellett is fizetni tudjuk, plusz kötöttünk mellé rokkantság és halál, valamint munkanélküliség esetére biztosítást. Nem akartam, hogy száz év múlva, még a dédunokáim is az én hitelemet nyögjék. Merthogy ilyet is lehetett, pár ezer forint többletért.
Nem értem, ezt más miért nem tudta megtenni. Pár millió hitelnél az a pár ezer az ügyvédnek, plusz havonta néhány forinttal több törlesztő, az ember saját biztonságáért elenyésző összeg szerintem.
A bankok hazárdjátékáról, uzsorázásáról, a hibás termékről, mely mögött nem állt deviza, és az összes, azóta kiderül mocsokságról persze nem a hitelesek tehetnek, nem ők tehetnek arról, hogy aljas módon játszottak és játszanak az árfolyamokkal, de a saját sorsukkal és jövőjükkel szembeni felelőtlenségükről nagyon is. Bár biztos én vagyok a hülye. Főleg azért, hogy már évekkel ezelőtt sem bíztam a bankokban. Sebaj. Én rendületlenül várom, mikor áll ki egy devizahiteles a mikrofon elé, és ordítja bele: "Szemetek a bankok, de én is nagy fasz voltam!"
Mindezen túlmenően pedig rohadtul nem értem, ha a sírás és rívás ennyire megy, az összefogás miért nem. Miért nem állnak oda ezrével a Parlament elé? Nem harmincan, nem ötvenen, de mind. Miért csak háromszázan tüntikéztek a Jobbik hívására, és miért nem mentek több ezren, leszarva azt, ki szervezi. Miért nem mindegy,milyen párt, melyik szervezet, ha egyszer végre valaki képviselni akarja az érdekeiket? Miért nem akadályozták meg testükkel a szavazásra készülő képviselők munkába jutását, ha nem tetszett a forintosítás árfolyama? Ja, dolgozni kellett? Értem. A szabadság sokkal fontosabb dolgokra megy el, például soppingolásra. Műszakot is csak buli esetén lehet a kollégákkal cserélni, vagy egy rém fontos, devizahitelből finanszírozott nyaralás esetén.
Baszni vagy akarni nem egyenlő, mint oly sokszor mondtam. Ha valami fáj, azt kúrálni kell, nem nyavalyogni miatta, milyen rohadtul sajog, de tehetetlen és siránkozó emberekkel, birkanéppel úgysem lehet semmin változtatni. Hát jó sírást továbbra is.
Maradok szar alak, devizahitel és forinthitel nélkül, szabadon. Éhen halni így is simán lehet. És várom a végre saját magukat (is) lehülyéző devizahitelesek jelentkezését.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Spontán mulatozás után összebalhéztak az ajándékon a cigány tüntetők

  Elér minket a tüntetési szezon. Vélhetőleg mindenki Gyuri bácsija ráeszmélt, hogy magyar kedvencei nem igazán díjazzák a hóban-fagyban ácsorgást, a tornából felmentetteknek ez nem igazán megy. Főleg nem, ha közben bezár a Spar, és már nem tudják lélekmelegítőkkel a hőn szeretett Kossuth téren tartani a bagázst. Úgy két hónap fáziskéséssel sikerült tehát megtartani egy demonstrációt a gyöngyöspatai ítélet kapcsán. Ott jártunk mi is. Gyülekezett hát a buszokkal odaszállított jónép a Nyugati pályaudvar előtt, igaz, az eseménynél még saját cigány hősük nevét sem voltak képesek leírni, bár az is lehet, hogy csak a nagy szeretetben rontották el Puczi Béla nevét, és keresztelték át Puszinak, de kicsire nem adunk. A röpke ötsoros hír többi része sem nagyon ment hibátlanul, de legalább azt tudták, miért tüntetnek: a szegregáció ellen, a szabad bíróságokért és a gyöngyöspatai romákért, akik az istennek sem kapnak pénzt, folyton csak képzést, tanítást ajánlanak ne

ISKOLA A HATÁRON - avagy Európa megleckéztetése

Osama Abdel-Muhsen Alghadab nem bocsát meg László Petrának. Szíve joga. Nem keresztény, nem ismeri a tanítást: „bocsáss meg az ellenünk vétkezőknek”. Ő másban hisz, és másként él, számára a hitetlen értéktelen. Én pedig nem bocsátom meg neki azt, hogy betört az országomba. Azt, hogy nem kopogtatott az ajtón, hanem áttörve az ablakot ránk rontott. De azt sem, ahogy társaival együtt követelt, elvárt, amolyan „nekünkmindenjármertmenekültekvagyunk” alapon. Nem bocsátom meg neki, hogy Szerbia magyar lakta falvaiból, városaiból kuplerájt csináltak. És nem bocsátom meg azt sem, hogy szeméttelepet gyártottak ebből a meseszép országból. Nem bocsátom meg a Keleti pályaudvart, amelyet magyar családok hetekig elkerültek. Nem bocsátom meg neki Röszkét, amely jó pár napig überelte a legkeményebb cigánytelepet is. Röszkét, amely Ásotthalom és a Keleti után a migráns-válság újabb ikonikus helye lett. Röszkét, ahová még a határzár előtt elmentünk. Horgosról indultunk. A vasúti sín mel

Miért történelmietlen Horthyt fasisztázni?

Valljuk be, van annak valami bája, amikor a tornából felmentettek társasága mellé csatlakoznak a történelemből felmentettek, és egy gigamega utcai demonstráció keretében akarják megmagyarázni saját bénaságukat és tudatlanságukat. Legalább ennyire értelmezhetetlen számomra a jelenlegi magyar köznyelv, mely előszeretettel köpködi fel magából – mint egy irritáló slejmet a torkából – a fasiszta, náci jelzőket csak úgy, spontán, minden neki nem tetsző, vagy az övével ellenkező véleményt megfogalmazó számára. És éppen ezért ennyire bájos az a naivitás és/vagy ostobaság, hogy a Horthy Miklós kormányzó emlékére meghirdetett esemény ellen antifasiszták tiltakoznak. Most abba ne menjünk bele, hogy kicsiny országunkban már mindennek van egy „anti”-ja, sőt, még az „anti”-nak is. Vegyük tudomásul, hogy mostanság divat „anti”-nak lenni, bármi ellen és kész. Horthy Miklós Horthyt fasisztázni, és ellene antifasisztáskodni azonban már több mint röhejes. De h